A Kúria jogértelmezése nem terjeszkedhet túl az egyértelműség fogalmán – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1549/2025. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria Knk.III.39.037/2025/3. számú végzését.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 10/2025. számú határozatával az „Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?” népszavazásra javasolt kérdést hitelesítette. Az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a támadott végzéssel az NVB 10/2025. számú határozatát helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria a népszavazásra javasolt kérdés tartalmának önkényes értelmezésével az Alaptörvény 28. cikk sérelmén keresztül megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Ezenkívül az indokolási kötelezettségnek az ügy érdemére is kiható hiányos teljesítésével, továbbá a kereseti kérelem kimerítésének elmulasztásával szintén megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot és az Alaptörvény 28. cikke szerinti alkotmánykonform jogértelmezés követelményét.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség fogalmán, amikor megállapította, hogy a hatósági nyilvántartások szókapcsolat jelző nélküli használata egyaránt magában foglalja a közhiteles és nem közhiteles nyilvántartásokat, ugyanakkor ezzel egyidejűleg elismerte, hogy a vagyonnyilatkozatok adattartalma alapján a vagyonnyilatkozatban foglaltak helytállóságának ellenőrzésére csak a közhiteles nyilvántartások lehetnek alkalmasak, ezt az ellentmondást pedig az indokolásában annak ellenére nem oldotta fel, hogy a hitelesített kérdésben a „közhiteles” szó egyáltalán nem szerepel.
A Kúria támadott végzésének jogértelmezése figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott jogértelmezési szabályokat, ami egyben az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét okozta. Ezért az Alkotmánybíróság a Kúria indítvánnyal támadott végzését alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.
Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András alkotmánybíró volt. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró különvéleményt fűzött.