Centrum és periféria: Róma jogászai, a császári törvényhozás és a tartományok gyakorlata címmel Budapesten kezdődött meg kedden a La Société Internationale Fernand de Visscher pour l’Histoire des Droits de l’Antiquité (SIHDA), vagyis a Fernand de Visscher Nemzetközi Ókori Jogok Történeti Társasága 78. konferenciája.
A rendezvény az antik joggal foglalkozó tudósok legrangosabb világkonferenciája, amelyen ezúttal a világ 31 országából, mintegy 200 jogtudós és jogtörténész vesz részt. A szombatig tartó tanácskozáson, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendez, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Kara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, és a Károli Gáspár Református Egyetem társszervezésével, 144 előadás hangzik el, egyben sor kerül a szervezet éves közgyűlésére is.
A konferencia minden évben más egyetemen és országban kerül megrendezésre; Magyarország a Miskolci Egyetem szervezésében utoljára 1991-ben adott otthont a tanácskozásnak.
“Egy olyan protestáns intézmény, a KRE épületében gyűltünk össze, amely elismeri és tiszteletben tartja a római jogot” – mondta Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rektora.
“Azt valljuk, hogy Európát három intellektuális és szellemi magaslatra alapozva építették fel: az Akropliszra, amely a görög filozófiát, a Capitoliumra, amely a római jogot, és Golgotára, amely a kereszténység egyesítő funkcióját szimbolizálja”
– tette hozzá, majd meggyőződését fejezte ki, hogy ezek a talapzatok a jövőben is erős tartópillérei lesznek Európának.
“Hiszen Európa nem mondhat le az intellektuális örökségéről, tehát azon eszmékről, amelyek valóban képesek arra, hogy egyesítsék ezt a kontinenst. Ez az oka annak, hogy kiemelt gondot fordítunk egyetemünkön a római jog oktatásának, hiszen a római jog alapvető tudásanyaga fektette le a jogi kultúránk és kifejezéseink alapjait és a polgárjoghoz való viszonyunkat. Így a különböző olyan jogi szakkifejezések, mint például az “axio pauliano”, a “custoria felelősség”, vagy a “nemo plus juris elv” mind olyan kifejezések, amelyek jól tükrözik a jogszemléletet” – jelentette ki a rektor.
“Ugyanilyen fontos a közjog és a magánjog megkülönböztetése, amely Ulpianus kora óta megszakítás nélkül, napjainkig is jellemzi a jogi gondolkodásunkat”
– hangsúlyozta Trócsányi László.
“Emellett tudatában vagyunk annak is, hogy a mai közjogunk annak az európai uniós jognak a része, amely az európai integráció alapjául is szolgál úgy, hogy ez valójában egy technokrata jog. Ennek a technokrata jognak egyik elsődleges célja volt a közös piac létrehozása. Azonban ez a technokrata jog nem feledtetheti el velünk a jogrendszereink azon polgári értékek alapján álló kultúráját, amely számos jogászgenerációt nevelt ki, egészen napjainkig.
Ennek megfelelően minden európai nemzetnek megvan a saját jogi- és kulturális öröksége, illetve hagyománya, amely néhány kivételtől eltekintve a római jogon alapszik. A római jog jelentősége nemcsak a történelmi szerepéből, a belső logikai rendszeréből és összhangjából, hanem abból az üzenetből is fakad, amely számunkra, a 21. század jogászai számára is adott: az üzenet az a szociális modell amely azon jog alapján áll, amely biztosítja az államszervezeteink és társadalmaink felépítésének a sikerességét. Mindez pedig azt jelenti, hogy a római jog máig hatóan elkísér bennünket és irányítja gondolkodásunkat” – emelte ki.
A rektor hozzátette, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen mindennek a szellemében folyik az oktató- és kutatómunka azzal a céllal, hogy olyan önállóan gondolkodó szakembereket képezzen akik ismerik Európa kulturális örökségét és meg is kívánják azt őrizni, sőt az európai jövőt is erre kívánják alapozni.
Végül azon meggyőződését fejezte ki, hogy a budapesti konferencia is hozzá fog járulni Európa kulturális örökségének nemcsak a megvédéséhez, hanem a jövő kihívásaira adott válaszok megtalálásához is.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a megnyitón arról szólt, hogy számára a SIHDA nemcsak tudományos szempontból, hanem személyes okokból is fontos. A SIHDÁ-k során ugyanis számos fontos szakmai kapcsolatot alakított ki, és saját tudományos pályája állomásait is egy-egy SIHDA konferencia mentén tartja számon.
“Az idei SIHDA a római jog öt nagy magyar kutatója, Brósz Róbert, Pólay Elemér, Benedek Ferenc, Zlinszky János és Marton Géza emléke előtt is tiszteleg, akikről a tanácskozás egy-egy szekcióját is elnevezték” – mondta el Deli Gergely.