Sérti a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amennyiben a jogalkotó az új szabályokat per folyamatban léte alatt alkotja meg és az új szabályozás hátrányos a felperesnek, mert leveszíti keresete érvelési alapját – szögezi le az Alkotmánybíróság III/1861/2025. számú jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról szóló határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal, 2022. november 24-ével megsemmisítette Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 35/1995. (XII. 15.) rendelete (építményadó rendelet) 6. § (3) bekezdését, 7. § (4) bekezdését és 8/A. §-át.
Az ügy előzménye, hogy a terézvárosi önkormányzat 2016. január 1-jétől értékalapú telekadót vezetett be, miközben az építményadó továbbra is területalapú maradt. Ez ellentétes volt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályaival, amely szerint
az önkormányzatnak a vagyoni típusú adók alapját egységesen, területi vagy érték szerinti alapon kell meghatároznia.
A kormányhivatal törvényességi felhívása nyomán 2018-tól a telekadó ismét területalapú lett.
Az bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a perbeli felperest ingatlanjai után telekadó fizetési kötelezettség terhelte. A felperes az alperesi kormányhivatal határozatával szemben kereseti kérelemmel fordult a bírósághoz annak megállapítása iránt, hogy a 2016–2017. évekre vonatkozó telekadó fizetési kötelezettsége nulla forintban kerüljön megállapításra, figyelemmel arra, hogy az akkor hatályos telekadó rendelet a Htv. szabályaiba ütközött. Az önkormányzat 2022 novemberében, a per folyamatban léte alatt módosította az építményadó szabályait, és visszamenőleg a 2016–2017-es évekre értékalapúvá tette az adóalapot, hogy összehangolja azt a telekadóval. A fenti módosításra tekintettel a Fővárosi Törvényszék a Kúriához fordult az önkormányzat telekadó rendelete más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást kezdeményezve. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a bírósági kezdeményezést alaptalannak találta, ezért azt elutasította.
A Fővárosi Törvényszék a Kúria határozatának ismeretében a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a támadott szabályozás az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik, mert megvalósítja a visszaélésszerű joggyakorlást azzal, hogy utólag, elévülési időn túl és visszamenőleges hatállyal 2023. január 1-jén hozzáigazítja az építményadó adóalap megállapításának szabályait a telekadó rendelet adóalap megállapítás 2016. és 2017. évi szabályaihoz.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
tekintettel arra, hogy az önkormányzat a támadott új szabályokat az adóper folyamatban léte alatt alkotta meg – úgy, hogy azok a perre is kihatottak –, a támadott szabályozás hátrányos a felperesnek, mert ez okozta a kereset érvelési alapjának az elveszítését.
A 2023. január 1-jén hatályba lépett sérelmezett szabályozás a folyamatban lévő perben visszamenőlegesen megváltoztatta a 2016–2017-ben létrejött és teljesedésbe is ment adójogviszony megítélését.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének részét képező, hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmával, ezért azokat kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, és alkalmazásukat kizárta a bíróságok előtt folyamatban lévő perekben is.
Az ügy előadó alkotmánybírója Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró volt.