2025. szeptember 17-én hatályba lép a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzleteket érintő szigorítás. Cikkünkben a 143/2018 (VIII. 13.) Korm. rendelet módosításának lényeges pontjait elemzi Veress Dominika, az act legal Hungary ügyvédi iroda munkatársa.
Mi a módosítás lényege?
A rendelet azt határozza meg, hogy milyen esetben kötelező a rendeltetésmódosítási engedély, illetve az engedély megadásához szükséges hatósági szaknyilatkozat beszerzése.
A rendelet eddigi szabályozása alapján három esetben kell engedély. Ebből az egyik eset, ha egy építmény, vagy annak egy része rendeltetését valaki kereskedelmi rendeltetésre kívánja változtatni, és a rendeltetésváltoztatással érintett rész területe 400 m2-nél nagyobb.
A másik két eset az üzlet vagy bevásárlóközpont (kereskedelmi építmény) átalakításával kapcsolatos, ha az átalakítás olyan tevékenységre vonatkozik, amihez nem kell építési engedély. Eszerint az átalakításnál akkor kell az engedély, ha a kereskedelmi építmény árusítóterének területe már eleve 400 m2-nél nagyobb, vagy az átalakítás eredményeként a kereskedelmi építmény vagy annak egy önálló egysége 400 m2-nél nagyobb lesz.
A módosítás a fenti, átalakításra vonatkozó szabályt kiegészíti, valamint a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek eladását és bérbe adását is engedélykötelessé teszi az alábbiak szerint.
A kiegészítés azt az átalakítást érinti, amikor a kereskedelmi építmény árusítóterének területe már eleve 400 m2-nél nagyobb. Az új szabályozás alapján ebben az esetben akkor is kell engedély, ha az árusítóteret fizikailag megosztják és így egy új napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet jön létre.
Az új szabályozás alapján
a kereskedelmi építmény, vagy annak egy része eladásához és bérbe adásához is kell engedély, ha az érintett terület 400 m2-nél nagyobb és a területen napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kerül kialakításra.
Az új szabályozás új engedély beszerzését teszi kötelezővé akkor is, ha a hatóság korábban ugyan már megadta a rendeltetésmódosítási engedélyt egy 400 m2-nél nagyobb területű építmény(rész) vagy árusítótér esetében, de az engedély tulajdonosa a területet vagy valamely részét eladja vagy bérbe adja, és az új használó napi fogyasztási cikket értékesítő üzletet alakít ki.
Kire vonatkozik a módosítás?
A módosítás a 400 m2-nél nagyobb területű üzletet vagy bevásárlóközpontot, vagy egyéb ilyen nagyságú építményrészt érinti, ha napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kerül kialakításra.
Napi fogyasztási cikknek az élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék minősül, amit a vásárló jellemzően maximum egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél. A vendéglátó helyiségek nem minősülnek napi fogyasztási cikket árusító üzletnek.
Napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet az olyan üzlet, amely forgalmának döntő hányadát napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki.
Fontos, hogy
ha az átalakítás a visszaváltást biztosító automata visszaváltó berendezés elhelyezését, üzemeltetését biztosítja, akkor nem szükséges a rendeltetésmódosítási engedély beszerzése.
Az eljárás menete
Az eljárás két hatóság előtt folyik; a rendeltetésmódosítási hatóság a rendeltetésmódosítási engedély megadása tárgyában dönt, míg egy másik hatóság a szakkérdésben nyilatkozik. Az eljárás a rendeltetésmódosítási hatóság előtt kezdődik, amely megkeresi a másik hatóságot a szakkérdés kiadása érdekében. A hatóság a szakkérdésben 60 napon belül nyilatkozik, és további irat vagy kiegészítő adat benyújtására hívhatja fel a kérelmezőt. Ebbe a 60 napos határidőbe nem számít bele az az idő, ameddig a kiegészítő adatok, információk be nem érkeznek a hatósághoz.
A nyilatkozatban a hatóság abban foglal állást, hogy az üzlet létesítése nem okoz-e olyan hátrányos következményeket az adott településen és a vonzáskörzetben, amelyek aránytalanul meghaladják az üzlet létesítésétől várható előnyöket. A nyilatkozat megadása során a hatóság az üzlet helye szerinti környezetvédelmi, közlekedési és területfejlesztési szempontokat veszi figyelembe.
A hatóság szaknyilatkozatától a rendeltetésmódosítási hatóság a rendeltetésmódosítási engedélyezési eljárásban nem térhet el.
Mire számíthat, aki nem tartja be a rendeletet?
Ha az átalakítás, eladás vagy bérbe adás rendeltetésmódosítási engedély nélkül történik, úgy a hatóság megtiltja az engedély nélküli átalakítást vagy a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és bírságot is kiszab. A bírság legkisebb összege esetenként 10 ezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén 500 ezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 1 millió forint.
Veress Dominika, az act legal Hungary ügyvédi iroda szakértője:
