A magyar jogászságnak vidéken van a gyökere, ezt a történelem is igazolja – jelentette ki a köztársasági elnök pénteken Sárospatakon, ahol az észak-magyarországi régió jogásztársadalmának képviselőivel találkozott.
Sulyok Tamás azt mondta, kíváncsi arra, hogy milyen a vidéken élő és dolgozó jogásztársadalom helyzete. Úgy fogalmazott, az ilyen beszélgetések alkalmával “komoly észrevételek kristályosodtak ki eddig is”, amelyekből világosan látszik az, hogy a vidéki jogászság a helyén van.
Az államfő hozzátette, “a jó gyakorlatok és vélemények összegyűjtésére is lehetőség van, ami alapján kívánságok és ajánlások is megfogalmazhatók.” Mint mondta, “az oktatással kapcsolatos észrevételek továbbíthatók az egyetemek számára”.
“Mindenki véleménye fontos” – szögezte le Sulyok Tamás, hozzátéve: a beszélgetés lényege, hogy közös gondolkodásra hívja a résztvevőket.
Az államfő közlése szerint ez volt a harmadik alkalom, hogy három vármegye jogászaival találkozik kerekasztal-beszélgetés formájában.
Hangsúlyozta, hogy magát is vidéki jogásznak tartja.
Sulyok Tamás azt mondta,
“a magyar jogászság a vármegyékben fejlődött ki, mert ott volt tere a magyar nyelvű jogászi munkának.”
Sárospatakról szólva kiemelte, hogy “Kossuth Lajos is a város református kollégiumában hallgatott jogot a híres jogtudóstól, Kövi professzortól.”
Szabó Tamás, az eseménysorozat főszervezője közölte, fontos a szakmai párbeszéd folyatása, amit februárban Szentesen kezdtek, majd júniusban Nagycenken folytattak a jogászi hivatásrendek képviselőivel.
Úgy fogalmazott,
a találkozó célja, hogy közösen gondolkozzanak hivatásuk jelenéről és jövőjéről, valamint arról, hogy miként erősíthetik a jogállamot és szolgálhatják hatékonyabban a magyar társadalmat.
Farkas Szabolcs (független) polgármestere köszöntőjében kiemelte, megtisztelő számukra az, hogy találkozó helyszínét az államfő választotta ki. Úgy fogalmazott, “a Rákóczi vár nem csupán történelmi emlékhely, hanem a magyar szabadságvágy, az összetartozás és a nemzeti hűség örök jelképe”.