A doppingellenes szabályokat megsértő hivatásos sportolók nevének az interneten történő közzététele ellentétes az uniós joggal – szögezi le a C-474/24. számú NADA Austria és társai ügyben Spielmann főtanácsnok. Az arányosság elve ugyanis megköveteli az adott egyedi eset sajátos körülményeinek figyelembevételét.
Négy hivatásos sportoló, aki megsértette a doppingellenes szabályokat, osztrák bíróság előtt vitatja, hogy nevüket, az érintett sportágat, a sporteseményekből való kizárásuk időtartamát, valamint a kizárás okait közzétették vagy közzéteszik az interneten, nevezetesen a független osztrák doppingellenes szervezet (NADA Austria) és az osztrák doppingellenes jogi bizottság (ÖADR) honlapján.
Ausztriában az ilyen közzétételt jogszabály írja elő. A célja egyrészt az, hogy a sportolókat visszatartsák a doppingellenes szabályok megsértésétől, és ezzel megelőzzék a doppingolást. Másrészt a cél a doppingellenes szabályok kijátszásának megakadályozása azáltal, hogy a szóban forgó sportolót esetlegesen szponzoráló vagy foglalkoztató valamennyi személyt tájékoztatják a felfüggesztésről.
A négy érintett sportoló úgy véli, hogy ez a közzététel ellentétes az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR).
Ezzel összefüggésben az osztrák bíróság a GDPR értelmezését kérte a Bíróságtól.
Indítványában – a GDPR szövegének, hátterének és céljainak alapos elemzését követően – Dean Spielmann főtanácsnok komoly kétségeit fejti ki a szóban forgó közzététel szükségességét illetően, tekintettel az elérni kívánt két célkitűzésre.
A főtanácsnok szerint a név szerinti, de az érintett szervezetekre és sportszövetségekre korlátozott, és például álnevesített internetes közzététellel együttesen történő közzététellel a személyes adatok védelmét kevésbé sértő és az adattakarékosság elvével jobban összhangban álló módon lehetne mindkét kitűzött célt elérni.
Ráadásul úgy tűnik, hogy a közzététel különböző elemeinek (név szerinti, korlátlan, szisztematikus és automatikus jelleg) kombinációja bizonyos körülmények között a szóban forgó személyek személyes adatainak védelméhez való jogba való olyan beavatkozáshoz vezethet, amely nem felel meg a különböző fennálló érdekek közötti kiegyensúlyozott mérlegelés követelményének.
A főtanácsnok ezért úgy véli, hogy a személyes adatok közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség, mint amilyenről itt szó van,
csak annyiban megengedett, amennyiben – tekintettel az elrettentésre és a doppingellenes szabályok kijátszásának megakadályozására irányuló célokra – arányos marad, különösen a közzététel hatálya és időtartama tekintetében, figyelemmel a konkrét körülményekre is.
Ennek vizsgálata az osztrák bíróság feladata.