2025. június 28-án hatályba lépett Magyarországon a digitális akadálymentesítésről szóló szabályozás, amely az Európai Akadálymentességi Irányelvet (European Accessibility Act, EAA) ültette át a hazai jogba. Minden weboldalt kötelező akadálymentesíteni? Minden gazdasági szereplőre kiterjed a szabályozás? Egy újabb fájdalmas teher a GDPR-hoz, NIS2-höz és AI Act-hez hasonlóan? Tévhiteket oszlatunk Szabó Gergely Gábor ügyvéddel, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szakértőjével együtt.
Mítoszok és valóság
Tévhit #1: Minden weboldalt kötelező akadálymentesíteni
Valóság: A törvény nem általánosan minden weboldalra vonatkozik, hanem kizárólag olyan honlapokra és mobilalkalmazásokra, amelyek meghatározott szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak. Ezek közé tartoznak a banki szolgáltatások, közlekedési társaságok utasinformációs és jegyvásárló rendszerei, telekommunikációs szolgáltatók, e-kereskedelmi felületek, e-könyvek és audiovizuális médiaszolgáltatások. Egy pusztán információközlő vagy kapcsolatfelvételi célú honlapra (például egy ügyvédi iroda weboldalára), amely nem biztosít fogyasztói szerződéskötést, nem terjed ki a szabályozás.
Tévhit #2: Minden gazdasági szereplőre kiterjed a szabályozás
Valóság: A törvény hatálya nem általános. A szabályozás csak azokra a szolgáltatókra kötelező, akik az érintett szektorokban fogyasztóknak nyújtanak digitális szolgáltatásokat. Ráadásul a mikrovállalkozások (kevesebb mint 10 fő és legfeljebb 2 millió euró árbevétel) mentesülnek a kötelezettségek jelentős része alól. Ez azt jelenti, hogy egy tanácsadó iroda vagy kis webshop gyakran nem esik a szabályozás alá, míg egy bank vagy egy nagy online piactér igen.
Tévhit #3: Minden meglévő szolgáltatást is azonnal át kell alakítani
Valóság: Az előírások csak a 2025. június 28. után indított, azaz a fogyasztók számára újonnan nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak. A már jogszerűen működő szolgáltatások esetén 2030. június 28-ig türelmi idő áll rendelkezésre az átállásra. Fontos: a „szolgáltatás” alatt az EAA-ban és az Aktv.-ben nevesített, fogyasztóknak nyújtott digitális szolgáltatásokat kell érteni – például egy online banki felületet, e-kereskedelmi platformot vagy digitális jegyrendszert. A bemutatkozó jellegű tartalmakra a türelmi idő sem vonatkozik, mert eleve nem esnek a törvény hatálya alá.
Tévhit #4: Az akadálymentességi követelmények minden körülmények között teljesítendők
Valóság: A törvény kifejezetten kimondja, hogy a követelmények csak olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben azok nem jelentenek aránytalan terhet, és nem változtatják meg a szolgáltatás lényegi jellegét. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben – például technikai lehetetlenség vagy aránytalan költség esetén – a szolgáltató mentesülhet egyes kötelezettségek alól, de ezt előzetesen írásban dokumentálnia kell. A mikrovállalkozásoknak nincs bejelentési kötelezettsége, minden más gazdasági szereplőnek viszont tájékoztatnia kell a hatóságot és – határon átnyúló szolgáltatás esetén – más érintett tagállamok illetékes szerveit is.
Tévhit #5: Ez csak kötelező teher
Valóság: Valóban magas a bírságkockázat. A bírság mértéke elérheti az éves nettó árbevétel 5%-át, de a hatóság mérlegeli az eset súlyát és a szolgáltató együttműködését. Ugyanakkor az akadálymentesítés valójában javítja a felhasználói élményt, szélesebb ügyfélkört nyit meg, és erősíti a vállalat társadalmi felelősségvállalását. “Az EAA megfelelés ugyanúgy lehetőség és nem teher, mint a GDPR, NIS2 és AI Act megfelelés, csak át kell állítani az agyunkat” – hangsúlyozta Szabó Gergely Gábor.
Kikre hat igazán?
Nemcsak szolgáltatásokra, hanem bizonyos termékekre is kiterjed a szabályozás, például számítógépekre, okostelefonokra, e-könyv-olvasókra vagy önkiszolgáló terminálokra. Ezért a gyártóknak és forgalmazóknak is tisztában kell lenniük a kötelezettségeikkel és tenniük kell a megfelelésért.
A szabályozás továbbá stratégiai jelentőségű a közép- és nagyvállalatok, különösen a kiemelt iparágak (bank, telekom, közlekedés, e-kereskedelem, média) számára.
Ezekben a szektorokban a megfelelés elmulasztása nemcsak bírságot, hanem komoly reputációs kockázatot is jelent. Egy francia jogeset jól mutatja a következményeket: a közelmúltban négy nagy élelmiszerláncot (Auchan, Carrefour, E. Leclerc, Picard) szólítottak fel az online szolgáltatásaik akadálymentesítésére. Az eset rávilágít, hogy az uniós hatóságok és civil szervezetek aktívan figyelik a megfelelést, és az átmeneti időszak végeztével érdemi szankciókra lehet számítani.
„A megfelelés hiánya könnyen PR-válsággá fajulhat, ugyanakkor a megfelelő időben történő felkészülés erősítheti a márka társadalmi felelősségvállalását és ügyfélbarát imázsát” – emeli ki Szabó Gergely Gábor ügyvéd.
Miért érdemes most lépni?
- Időigényes felkészülés: a megfelelőségi audit és a fejlesztések hónapokat vehetnek igénybe.
- UX-fejlesztés: az akadálymentesség valójában világosabb, könnyebben kezelhető digitális élményt jelent minden felhasználónak.
- ESG-stratégia: az inkluzivitás ma már a vállalatok fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási célkitűzéseinek kulcseleme.
Záró gondolatok
Nem minden honlapra, nem mindenkire és nem minden szolgáltatásra vonatkozik a szabályozás – de ahol igen, ott a tét óriási. “Az akadálymentesítés egyszerre jogi megfelelési kötelezettség, reputációs kockázat és üzleti lehetőség is. A megfelelőségi audit, az akadálymentességi stratégia és a dokumentáció előkészítése jelentős erőforrást igényelhet, de aki időben elkezdi a felkészülést és átérzi a témakör súlyát, az komoly versenyelőnyre és megnövekedett reputációra tehet szert” – hangsúlyozta Szabó Gergely Gábor ügyvéd.
Szabó Gergely Gábor ügyvéd, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szakértője:
