Két külön szavazás során elutasította az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott mindkét bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Az első indítványt, amelyet a Patrióták Európáért képviselőcsoport terjesztett elő, 179 igen szavazattal, 378 nem ellenében és 37 tartózkodással utasították el a képviselők. A második indítványt, amelyet az Európai Baloldal képviselőcsoport terjesztett elő, 133 igen, 383 nem szavazattal és 78 tartózkodás mellett utasították el.
A Patrióták Európáért képviselőcsoport az uniós bizottság számos területet érintő “romboló politikáját“, valamint “elhibázott döntéseit” bírálta azt hangoztatva, hogy “Ursula von der Leyen képtelen megbirkózni a legsürgetőbb kihívásokkal. Döntései nem szolgálják az európaiak érdekeit, ami miatt Európa versenyképessége és gazdasági növekedése folyamatosan csökken”.
A képviselőcsoport véleménye szerint az uniós bizottság nem tudott megfelelő megoldásokat találni az illegális migráció megállítására, ami biztonsági kihívásokat jelent. Kifogásolják továbbá, hogy “a brüsszeli testület nem a gazdák érdekeit képviseli, megsértette az átláthatóság követelményét, és túllépte hatásköreit, súlyosan aláásva a nemzeti szuverenitást és a polgárok Európai Unióba vetett bizalmát”.
Az Európai Baloldal azért nyújtotta be indítványát, mert képviselőik véleménye szerint az uniós bizottság több megállapodás esetében átlépte a hatásköreit és mandátumát, valamint felróják az Izraellel szembeni szankciók kivetésének a hiányát.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára, és az összes képviselő abszolút többségének támogatására, legalább 361 voksra lett volna szükség a jelenleg 720 tagú Európai Parlamentben.
A témában hétfőn tartottak plenáris vitát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének részvételével. A vita ITT megtekinthető.
Háttér
A Parlament eljárási szabályzata szerint az összes képviselő egytizede, azaz jelenleg 72 képviselő, nyújthat be bizalmatlansági indítványt a Bizottsággal szemben az Európai Parlament elnökéhez. A voksolás név szerint szavazással történik, és az indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada szükséges, ami egyben több mint a Parlament összlétszámának a fele.
A bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerült volna.
Az európai intézmények történetében ez volt a második bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottság elnökével szemben. Az Európai Parlament ezt megelőzően július 10-én szavazott egy, szinén Ursula von der Leyennel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány ügyében, amelyet a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt kezdeményeztek.
Hasonló eset csak 1999-ben fordult elő, amikor a bizalmatlansági szavazás előtt a luxemburgi Jacques Santer vezette uniós bizottság lemondott egy csalási ügyekben viselt “súlyos felelősségéről” szóló elítélő jelentést követően.
Ursula von der Leyen a szavazást követően közzétett X-bejegyzésében “nagyra értékelte” az Európai Parlamenttől kapott “erős támogatást“, majd közölte: az Európai Bizottság továbbra is szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel az európai kihívások leküzdésében, valamint azért, hogy együtt érjenek el eredményeket minden európai számára. “Együtt az embereinkért, az értékeinkért és a jövőnkért” – tette hozzá bejegyzésében az uniós bizottság elnöke.