A szerződés nem megfelelő teljesítése esetén az utazási csomag teljes ára visszatéríttethető az utazónak, még akkor is, ha bizonyos szolgáltatásokat nyújtottak neki – szögezi le az Európai Unió Bírósága (EuB) C-469/24. számú Tuleka-ügyben hozott ítéletében. Ez a helyzet akkor, ha az utazási szolgáltatások nem megfelelő teljesítése olyan súlyos, hogy az utazási csomag okafogyottá, és az utazás objektíve érdektelenné válik az utazó számára.
(A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.)
Két lengyel utazó „all-inclusive” üdülésre ment egy ötcsillagos szállodába Albániába. Az érkezésüket követő napon a szálloda úszómedencéi albán hatóságok által elrendelt bontási munkálatainak zajára ébredtek. A munkálatok négy napon át, 7.30-tól 19.30-ig tartottak, és a medencék, a tengerparti sétány, valamint a tengerhez vezető kövezett út teljes felszámolásához vezettek. Az utazóknak továbbá hosszú sorokban állva kellett várakozniuk az étkezésekre, hogy már azok megkezdésekor jelen legyenek, mivel a felszolgált ételek mennyisége csekély volt. Valamint az uzsonna is elmaradt. Végül a tartózkodás utolsó három napján újabb munkálatok kezdődtek a szálloda ötödik emeletének megépítése céljából.
Az utazók bírósághoz fordultak az utazás teljes árának visszatérítése és kártérítés iránt. A lengyel bíróság az utazók utazási csomagokról szóló irányelv (az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv) szerinti jogainak tisztázását keresve a Európai Unió Bíróságához fordult.
Az EuB álláspontja szerint
az utazó nemcsak akkor jogosult a kifizetett ár teljes összegének visszatérítésére, ha az összes utazási szolgáltatást nem vagy nem megfelelően teljesítették, hanem akkor is, ha bizonyos szolgáltatások nyújtása ellenére a szolgáltatások nem megfelelő teljesítése olyan súlyos, hogy az utazási csomag okafogyottá, és az utazás objektíve érdektelenné válik az utazó számára.
A Bíróság hozzáteszi, hogy a nemzeti bíróság feladata annak az összes körülményre tekintettel történő értékelése, hogy ez a helyzet áll-e fenn.
A Bíróság megjegyzi továbbá, hogy
az irányelv csak az utazó és az utazásszervező közötti szerződéses egyensúly helyreállítását célozza. Azt viszont nem teszi lehetővé, hogy az utazásszervezőt szankcióként többek között büntető jellegű kártérítésre kötelezzék.
A Bíróság emlékeztet, hogy
az utazó nem jogosult kártérítésre, ha az utazásszervező bizonyítja, hogy az utazási szolgáltatások nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése harmadik személynek tudható be, és az előre nem látható vagy elháríthatatlan.
Az irányelv szerint az utazóval szembeni felelősség alóli mentesülés e lehetősége nem függ e harmadik személy esetleges vétkességétől. Ennek megfelelően az irányelvvel ellentétes az a lengyel szabályozás, amely az utazásszervezőtől ilyen vétkesség bizonyítását követeli meg.
Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a bontási munkálatok tekinthetők-e olyan „kivételes és elkerülhetetlen körülménynek”, amely mentesíti az utazásszervezőt a kártérítési kötelezettség alól, az EuB megállapítja, hogy a bontási munkálatok közhatalmi aktusból eredtek. Az ilyen aktusokat általában átlátható módon fogadják el, és bizonyos mértékű nyilvánosság szokta megelőzni őket. A nemzeti bíróság feladata tehát annak vizsgálata, hogy az utazásszervező vagy a turisztikai infrastruktúra üzemeltetője tájékoztatást kapott-e a bontási határozat elfogadásához vezető eljárásról, sőt részt vett-e ezen eljárásban, vagy hogy e személyeket e határozat tartalmáról tájékoztatták-e annak végrehajtása előtt. Ilyen részvétel vagy tájékoztatás megléte esetén a szóban forgó infrastruktúra elbontása nem tekinthető előre nem láthatónak. Következésképpen az utazásszervező nem mentesülhet az utazók kártalanítására vonatkozó kötelezettsége alól.