A használati tárgyak szerzői jogi védelmére ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint más alkotások védelmére – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-580/23. és C-795/23. számú egyesített ügyekben hozott Mio és társai, valamint konektra ítéletében.
Két bútorgyártó a svéd, illetve a német bíróságok előtt azt állítja, hogy két bútorkereskedő megsértette a bizonyos bútorok tekintetében fennálló szerzői jogukat.
A svéd Galleri Mikael & Thomas Asplund gyártó úgy véli, hogy a svéd Mio cégcsoport által forgalmazott étkezőasztalok⌈1⌉ nagy hasonlóságot mutatnak az általa gyártott asztalokkal, ⌈2⌉ amelyek mint iparművészeti alkotások szerzői jogi védelem alatt állnak.
Az USM U. Schärer Söhne svájci gyártó azt rója fel a konektra nevű német online kereskedőnek, hogy olyan bútorrendszert kínál, amely megegyezik az általa gyártott elemes bútorrendszerrel,⌈3⌉ amely iparművészeti alkotásként szerzői jogi védelem alatt áll.
A stockholmi fellebbviteli bíróság és a német szövetségi legfelsőbb bíróság azzal a kérdéssel fordult az Európai Uni Bíróságához, hogy milyen feltételek⌈4⌉ mellett minősülhet egy használati tárgy iparművészeti alkotásnak és részesülhet ekként szerzői jogi védelemben.
A Bíróság emlékeztet arra,⌈5⌉ hogy
bizonyos esetekben valamely teljesítmény formatervezési mintaként⌈6⌉ és mint mű szerzői jogi értelemben⌈7⌉ is oltalomban részesülhet.
E tekintetben pontosítja, hogy a védelem e két különböző formája között nincs főszabály-kivétel viszony. Ami a szerzői jogi értelemben vett műként való védelmet illeti,
az iparművészeti alkotások eredeti jellegét ugyanazon követelmények szerint kell értékelni, mint amelyeket a más típusú teljesítmények értékelése során alkalmaznak.
Szerzői jogi értelemben műnek minősül az olyan teljesítmény, amely alkotójának személyiségét tükrözi, és annak szabad és kreatív döntéseit fejezi ki. A különböző, különösen műszaki kötöttségek által diktált döntések ennek nem képezik részét.⌈8⌉ Ugyanez vonatkozik azokra a döntésekre is, amelyek ugyan szabadok, de nem viselik az alkotó személyiségének lenyomatát, a teljesítménynek egyedi aspektust biztosítva. Az alkotónak a kreatív folyamat során fennálló szándéka,⌈9⌉ az inspirációs forrásai,⌈10⌉ a szokásos formák használata,⌈11⌉ a hasonló önálló alkotás lehetősége, vagy ugyanazon teljesítmény szakmai körök általi elismerése⌈12⌉ adott esetben figyelembe vehetők. Az ilyen körülmények azonban semmiképpen sem szükségesek vagy meghatározóak az teljesítmény eredetiségének megállapításához.
A szerzői jogok megsértésének megállapításához azt kell eldönteni, hogy a védelem alatt álló mű kreatív elemeit felismerhető módon átvették-e az állítólagosan bitorló teljesítményben.
A két ütköző teljesítmény által keltett azonos vizuális összbenyomás és a mű eredeti jellegének mértéke nem releváns. Egy hasonló alkotás egyszerű lehetősége⌈13⌉ nem igazolhatja a védelem megtagadását.
⌈1⌉ A „Cord” bútorcsaládból.
⌈2⌉ A „Palais Royal” sorozatból.
⌈3⌉ Az USM Haller rendszer.
⌈4⌉ Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22 i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően.
⌈5⌉ Lásd a 2019. szeptember 12-i Cofemel ítéletet( C-683/17); lásd még a 109/19. sz. sajtóközleményt.
⌈6⌉ Ez az oltalom olyan teljesítmények védelmére irányul, amelyek – amellett, hogy újszerűek és egyediek – használati jelleggel bírnak, és rendeltetésük a sorozatban való előállítás. Ezen oltalom rendeltetése továbbá, hogy korlátozott, azonban ahhoz elegendő ideig álljon fenn, hogy az e teljesítmények megvalósításához és előállításához szükséges befektetések megtérüljenek, a verseny túlzott mértékű akadályozása nélkül.
⌈7⌉ A szerzői jogi védelem viszont, amelynek időtartama igen jelentősen hosszabb, a műként való minősítésre érdemes teljesítmények számára van fenntartva. A szerzői jog nem az ötleteket, hanem kizárólag azok kifejezését védi.
⌈8⌉ Amennyiben egy teljesítmény megvalósulását olyan műszaki megfontolások, szabályok vagy egyéb kötöttségek vezérelték, amelyek az alkotási szabadság gyakorlásának nem engedtek teret, e teljesítmény nem minősülhet műnek.
⌈9⌉ Mivel a szerző szándékai az ötletek körébe tartoznak, csak annyiban részesülnek védelemben, amennyiben a szerző kifejezte azokat a műben.
⌈10⌉ Amennyiben egy teljesítmény szerzőjét létező teljesítmények inspirálták, a szerzői jogi védelem e szerző saját kreatív elemeire korlátozódik.
⌈11⌉ A szokásos formák használata valamely teljesítmény szerzője által önmagában nem zárja ki a teljesítmény eredetiségét. Ugyanis, a kizárólag szokásos formákból álló mű is lehet eredeti, amennyiben a szerző kifejezte kreatív döntéseit e formák elrendezésében.
⌈12⌉ Ugyanígy a művészeti kiállításokon vagy múzeumokban való bemutatása is.
⌈13⌉ Habár a kreativitás lehetőségei technikai okokból korlátozottak az iparművészeti alkotások esetében, ez a helyzet nem teljesen kizárt. Még ha az bizonyítást is nyerne, nem minősül szerzői jogi jogsértésnek. Egy esetleges szerzői jogi jogsértés megállapításához értékelni kell egy ilyen hasonló önálló alkotás létezésének tényszerűségét, figyelembe véve az adott ügynek a szóban forgó tárgyak megalkotásakor fennálló összes releváns elemét, függetlenül az alkotáson kívüli és azt követő tényezőktől.