Címke: iparjogvédelem

Dr. Lantos Judit és Dr. Tálas K. József – Védett márkák és innovációk

Dr. Lantos Judit és Dr. Tálas K. József – Védett márkák és innovációk

“A védjegybejelentés hiányából kifolyólag nagyon kellemetlen helyzetek merülhetnek fel egy cég életében” – hangsúlyozza Lantos Judit, a Danubia Legal jogi tanácsadó csoportjának szakértője. “Sajnos a magyar vállalkozásoknak vagy nincs innovációjuk, vagy nem tekintik fontosnak a védelmét, vagy nem rendelkeznek ehhez anyagi háttérrel” – teszi hozzá Tálas K. József, a csoport másik neves ügyvédje. Idén 70 éves a Danubia-cégcsoport. Ennek apropóján beszélgettünk.

Megújul a legnagyobb magyar iparjogvédelemi cégcsoport – Az átalakulás nem érinti az ügyfeleket és a folyamatban lévő ügyeket

2018. decemberétől hatékonyságnövelő átalakítások történnek Magyarország legnagyobb iparjogvédelemmel foglalkozó cégcsoportjánál. A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda működése és fókusza, az iparjogvédelem továbbra is elsődleges lesz, ahogy a Danubia IP, az innovációs tanácsadással foglalkozó ágazat is változatlan marad.

Beck Salamon – Az utolsó esetjogász

Beck Salamon – Az utolsó esetjogász

„A jog csak akkor töltheti be irányító szerepét, ha kezében nem remeg a szálfa, mert remegő szálfával nem lehet határozott irányt jelölni” – vallotta Beck Salamon, az utolsó magyar esetjogász, aki érdemi döntésekből és egyedi jogesetekből volt képes dogmatikai kérdéseket tisztázni.

A technika állásával kapcsolatos problémák a szabadalmi jogban

A szabadalmi oltalom első feltétele, hogy a találmány világviszonylatban új legyen. Az 1995. évi XXXIII törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról (Szt.) a külföldi szabadalmi törvényekhez hasonlóan ezt úgy határozza meg: „2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.” A technika állásának meghatározása nemcsak a szabadalmi eljárások során végzendő újdonságkutatásban játszik szerepet, hanem az u.n. szabadalomtisztaság vizsgálattal kapcsolatban is. A szabadalomtisztaság vizsgálat arra keresi a választ, hogy van-e olyan joga másnak Magyarországon, vagy külföldi piacainkon, amely gátolja az innováció során létrejött termék hasznosítását, gyártását, illetve terjesztését. De mit kell az újdonságkutatás során a technika állásának tekinteni? A...

Az Alkotmánybíróság iparjogvédelmi tárgyú döntéseiről – Huszonöt éves a Testület – Időtlen a jóakarat

Az alkotmánybíráskodásnak a hazai jogi kultúra és alkotmányosság fejlesztésében elért, önmagukért beszélő érdemei feltétlen elismerése mellett e sorok szerzője a cikkben szinte csak egy-egy megjegyzés erejéig feltűnő mellékszereplő, a hamarosan működésének százhuszadik évébe lépő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) szemszögéből szeretné megosztani gondolatait, részben személyes érintettsége, részben a szakmai tisztánlátás iránti elkötelezettség okán.

Az iparjogvédelmi fórumrendszer mai problémái

Az iparjogvédelmi fórumrendszer mai állapotban való fenntartása esetén a hatékonyság fékjeinek kiküszöbölésére nincs lehetőség. A fő problémákat nem érintő marginális hibák javítása szükséges lehet, de a döntő hiányosságok kiiktatása nélkül a műszaki alkotások jogvédelmének alacsony hatékonysága változatlanul gátolja a gazdaság fejlődéséhez szükséges innováció kialakulását. A tanulmány összefoglalja a mai magyar iparjogvédelmi fórumrendszer problémáit. Tekintve, hogy a legnagyobb probléma a szabadalmi ügyek során jelentkezik, az elemzést a Szerző a szabadalmi ügyekkel kapcsolatos problémákra korlátozza. A Szerző okl. villamosmérnök, okl. mérnök-közgazdász, jogász, szabadalmi ügyvivő. Letöltés

Uniós szinten a 3D nyomtatás orvostechnikai vonatkozásai – Fókuszban a szerzői jogi és iparjogvédelmi kérdések

Ma már szinte bármit elő lehet állítani 3D nyomtatóval: játékokat, alkatrészeket, szemüvegkeretet és akár orvosi eszközöket is. Mivel ezek a nyomtatók viszonylag könnyen beszerezhetők, számos kérdés merül fel az ily módon létrehozott tárgyak minőségével és a szerzői illetve iparjogvédelmi jogok esetleges megsértésével kapcsolatban. „Különösen az orvostechnikai eszközök számítanak érzékeny területnek, hiszen rendkívül szigorúak a rájuk vonatkozó szabályok, amelyeknek a 3D nyomtatókkal készült alkatrészek sok esetben nem felelnek meg” – hívta fel a figyelmet Torsten Braner, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda közösségi jogásza.

  • 1
  • 2
  • 4