A szerzett jogok védelmének elve nem jelenti azt, hogy a nyugdíj kiszámításának bármely olyan módosítása, amely ezen összeg csökkenését eredményezi, sértené ezeket a szerzett jogokat. Meg kell ugyanis különböztetni a megszerzett nyugdíjjogosultságokat és a nyugdíjak összegét – szögezi le az Európai Törvényszék T-620/23–T-1023/23. számú Barón Crespo és társai kontra Parlament egyesített ügyekben, valamint T-483/24. számú FE kontra Parlament ügyben hozott ítéletében, mellyel elutasítja 405 egykori európai parlamenti képviselő vagy azok jogutódai által a kiegészítő nyugdíjuk felére csökkentése ellen benyújtott keresetét.
Az európai parlamenti képviselők statútumának⌈1⌉ elfogadását követően 2009. július 14-től egységes nyugdíjrendszer lépett hatályba.
Korábban a képviselők azon tagállam által folyósított nyugdíjban részesültek, amelyben megválasztották őket⌈2⌉.
E nyugdíjtól függetlenül és a nemzeti rendszerek jelentős eltérései miatt a Parlament 1990-ben önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszert (ÖKNYR) vezetett be, és nyugdíjalapot (a továbbiakban: alap) hozott létre.
Ez utóbbi feladata volt a hozzájárulások fogadása, e vagyon kezelése és a kiegészítő nyugdíjak kifizetése. A rendszer az Európai Parlament valamennyi képviselője számára nyitott volt, és célja az volt, hogy élethosszig tartó kiegészítő nyugdíjat biztosítson⌈3⌉.
A képviselők új statútumának átmeneti rendelkezései⌈4⌉ az ÖKNYR-t a tagjai számára fenntartották, azonban új tagok felvételét nem tették lehetővé.
Az ÖKNYR szabályozását több alkalommal módosították, többek között 2009-ben és 2018-ban, az alap gazdasági és pénzügyi helyzetének romlása miatt. 2023-ban a Parlament elnöksége úgy határozott⌈5⌉, hogy az ÖKNYR alapján járó nyugdíjak összegét a felére csökkenti, és megszünteti ezen összegek naprakésszé tételét.
Enrique Barón Crespo⌈6⌉ és más volt európai parlamenti képviselők⌈7⌉ vagy jogutódaik az Európai Unió Törvényszékétől azt kérték, hogy semmisítse meg a nyugdíjuk megállapításáról szóló, e határozat végrehajtásaként elfogadott aktusokat, amelyeket jogellenesnek és a 2009-ben elfogadott átmeneti intézkedésekkel ellentétesnek tartanak.
A Törvényszék a kereseteket elutasítja.
A hivatkozott átmeneti intézkedések célja az volt, hogy meghatározzák az ÖKNYR személyi hatályát a képviselők statútumán alapuló új, egységes nyugdíjrendszer keretében, ahelyett, hogy az ÖKNYR anyagi feltételeit rögzítenék, és így megtiltanák e rendszer feltételeinek bármely jövőbeli módosítását, ideértve a nyugdíj összegét érintő módosításokat is.
A szerzett jogok védelmének elve nem jelenti azt, hogy a nyugdíj kiszámításának bármely olyan módosítása, amely ezen összeg csökkenését eredményezi, sértené ezeket a szerzett jogokat. Meg kell ugyanis különböztetni a megszerzett nyugdíjjogosultságokat és a nyugdíjak összegét.
A kedvezményezettek jogos bizalmát illetően
sem a képviselők statútuma, sem az arra vonatkozó végrehajtási intézkedések nem biztosítanak jogot a nyugdíj meghatározott összegének fenntartására.
A Parlamentnek az ÖKNYR-t módosító, 2023. évi határozat meghozataláig folytatott gyakorlata – amely csak azokat a kedvezményezetteket érintette, akik még nem kapták meg a kiegészítő nyugdíjukat -, nem kelthetett jogos bizalmat arra vonatkozóan, hogy a rendszer jövőbeli reformjai nem érinthetik azokat, akik már kapják azt.
A felperesek vagyoni joga⌈8⌉ az ÖKNYR szerinti nyugdíjban való részesüléshez való jog, nem pedig meghatározott összegű követeléshez való jog.
A felperesek nem bizonyították, hogy az ÖKNYR alapján járó nyugdíjak összegének a 2023. évi határozattal történő csökkentése megfosztaná lényegétől a nyugdíjhoz való jogot, és így megkérdőjelezné a tulajdonhoz való jog lényeges tartalmát.
A 2023. évi határozat célja az alap rövid távú megőrzése és a hiány európai adófizetőkre gyakorolt következményeinek korlátozása.
Figyelembe véve különösen azt a tényt, hogy egy önkéntes kiegészítő nyugdíjról van szó, ez a határozat nem csökkenti a nyugdíjak nominális összegét olyan szintre, amely a mandátum időtartamát és a befizetett járulékok összegét tekintve nyilvánvalóan észszerűtlen lenne.
⌈1⌉ Az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/684/EK, Euratom európai parlament határozat.
⌈2⌉ Ha a nemzeti rendszer nem biztosított nyugdíjat, vagy ha a nyugdíj mértéke vagy feltételei nem voltak azonosak azokkal, amelyek a képviselőt megválasztó tagállam nemzeti parlamentjének tagjaira vonatkoztak, a képviselő nyugdíjat vagy nyugdíjkiegészítést kaphatott az Európai Unió költségvetéséből.
⌈3⌉ A járulékok és a nyugdíjak kiszámításának alapja az Európai Unió Bírósága bírói illetményének 40%-a volt. Az ÖKNYR-t egyharmad részben a tagként csatlakozott képviselők hozzájárulásai finanszírozták, kétharmad részben pedig a Parlament.
⌈4⌉ A statútum 27. cikke.
⌈5⌉ Az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályainak módosításáról szóló, 2023. június 12-i európai parlamenti elnökségi határozat (a továbbiakban: 2023. évi határozat).
⌈6⌉ E. Barón Crespo 1986 és 2009 között európai parlamenti képviselő, 1989 és 1992 között pedig a Parlament elnöke volt.
⌈7⌉ Az E. Barón Crespo és 403 másik volt képviselő vagy azok jogutódai által benyújtott kereseteket egyesítették, így azok egyetlen ítélet tárgyát képezik. FE, egy másik volt parlamenti képviselő keresete külön ítélet tárgyát képezi. FE 2012 januárjában kezdte az ÖKNYR-ből járó nyugdíjat megkapni, amelynek kifizetését 2019 júliusától 2024 júliusáig felfüggesztették, mivel újraválasztották a Parlamentbe.
⌈8⌉ Az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően.