Amennyiben a a gyülekezési jogról szóló törvény nem határozná meg a gyűléseken érvényesülő, főszabály szerinti arc eltakarási tilalmat, akkor ezen személyazonosítási (legitim) cél nem lenne teljeskörűen, és minden esetben elérhető; tehát megállapítható, hogy a korlátozás szükségesnek tekinthető – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1867/2025. alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (Gytv.) 9. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az első fokon eljáró bíróság az indítványozót bűnösnek mondta ki egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségében. A másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az indítványozó büntetését enyhítette.
Az eljáró bíróságok megállapították, hogy azzal, hogy az indítványozó demonstráló tömegben gázmaszkot viselt, megszegte a Gytv. 9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozást.
A gyülekezés békés jellegének megőrzése érdekében, ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők arcukat nem takarhatják el.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés az Alaptörvényben biztosított gyülekezési jogot és véleménynyilvánításhoz való jogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozza; ezenkívül az eljáró bíróságok a jogszabályi rendelkezés alkalmazása során nem végezték el az alapjog-korlátozás szükségességének és arányosságának vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Gytv. sérelmezett rendelkezése a korlátozás céljaként a résztvevők azonosíthatóságát jelöli meg, amely egy legitim célnak tekinthető.
Amennyiben a Gytv. nem határozná meg a gyűléseken érvényesülő, főszabály szerinti arc eltakarási tilalmat, akkor ezen személyazonosítási (legitim) cél nem lenne teljeskörűen, és minden esetben elérhető; tehát megállapítható, hogy a korlátozás szükségesnek is tekinthető.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy
az arc eltakarás tilalma ugyan egy főszabály a Gytv.-ben, azonban nem kivételt nem tűrő szabály. Azaz, ha a szervező a bejelentésben jelzi, és azt a rendőrség ezen tartalommal tudomásul veszi, akkor az arc eltakarása lehetséges.
Megállapítható tehát, hogy
a kimentés lehetőségére is tekintettel, a Gytv. 9. § (2) bekezdés b) pontja által meghatározott korlátozás, a korlátozás legitim céljával összevetve nem tekinthető aránytalan korlátozásnak.
Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az ügy előadó alkotmánybírója Schanda Balázs alkotmánybíró volt.