A magyar gazdasági életben kiemelt jelentőséggel bírnak a támogatási szerződések, amelyek lényege, hogy vállalkozások meghatározott projektek megvalósítása érdekében valamilyen EU-s alapból származó forrást igényelnek. E projektek a különböző vállalkozások gazdasági életbe való fokozottabb bekapcsolódását, továbbá a magyarországi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzését szolgálják. Az utóbbi években jelentősen megnőtt azonban az irányító hatóság és a kedvezményezettek közötti, támogatási szerződéssel kapcsolatos jogviták száma. Iparági források szerint jelenleg is több mint száz per és közel ezer szabálytalansági eljárás van folyamatban.
A támogatási szerződések a projektek kedvezményezettjei és a támogatást nyújtó irányító hatóság között megkötött, atipikus polgári jogi szerződések. Azonban e jogviszonyok a közjog és a magánjog határán helyezkednek el, hiszen tárgyukat közpénz felhasználása képezi.
Az irányító hatóság szerepét betöltő szervezet – jogszabályi változások folytán – időről időre módosult, azt jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) látja el. Az NFK célja a közpénzek szabályszerű felhasználásának biztosítása, ezáltal az EU-s és magyar költségvetési érdekek védelme. Ennek keretében az NFK a projekt valamennyi szakaszában – így az odaítélési, a megvalósítási és a fenntartási időszakban is – jogosult ellenőrizni a projektek támogatási jog szabályainak való megfelelését. A támogatás elnyerése így csak a kezdet.
A támogatási jogviszony fennállása alatt ugyanis a kedvezményezetteket folyamatos és sokszor szigorú kötelezettségek terhelik. Amennyiben az NFK szabálytalanságot észlel, úgy ún. szabálytalansági eljárást indít.
A szabálytalansági eljárást követően az NFK alkalmazhatja a támogatási szerződéstől való elállás szankcióját, valamint akár a teljes támogatási összeget is visszakövetelheti.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt az irányító hatóság és a kedvezményezettek közötti, támogatási szerződéssel kapcsolatos jogviták száma. Iparági források szerint jelenleg is több mint száz per és közel ezer szabálytalansági eljárás van folyamatban.
A hatóság elállásának jogszerűségét és a támogatási összeg visszafizetését a kedvezményezettek polgári perben vitathatják, e jogviták polgári, nem pedig közigazgatási ügyben eljáró bíróságok hatáskörébe tartoznak.
A polgári perek a gyakorlatban igen változatosan alakulnak, bizonyos esetekben az elállás jogellenességének (a támogatási szerződés fennállásának), más esetekben az elállás jogszerűgének megállapításával zárulnak. Ennek oka a széttartó joggyakorlat, a szabálytalanságok változatossága és mindezeknek köszönhetően az NFK oldalán is fennálló értelmezési bizonytalanság. Léteznek olyan, szintén változatos kimenetelű, támogatási szerződéssel összefüggő polgári perek is, amelyeknek tárgya nem az elállás jogellenessége, hanem az irányító hatóság teljesítésre kötelezése. Ebből következik, hogy
a tapasztalatok szerint a kedvezményezetteknek sok esetben valós lehetőségük van az NFK-val szemben polgári peres úton sikeresen igényt érvényesíteni.
A támogatási összeg azonnali visszafizetése számos vállalkozást működésképtelen – akár fizetésképtelen – helyzetbe sodorhat. Ezért kulcsfontosságú, hogy a kedvezményezetteknek, vagyis a polgári perek felpereseinek hatékony jogvédelmi eszközei álljanak rendelkezésre ennek megakadályozása érdekében, akár perbeli ideiglenes intézkedés, akár végrehajtási könnyítések formájában, amelyekkel a kedvezményezetteknek lehetőségük nyílik, hogy a per idejére mentesüljenek a támogatási összeg tényleges visszafizetése alól.
A bíróságok által elrendelhető ideiglenes intézkedések kapcsán a joggyakorlatot megosztja a kérdés, hogy vajon a kedvezményezettek kérhetik-e a polgári perben, hogy az NFK tartózkodjon a támogatási összeg visszafizetésének érvényesítésétől, amely a sajátos magyar támogatási és államháztartási jogszabályi környezetben az adóhatóság megkeresését jelenti a vissza nem fizetett támogatási összeg adók módjára történő behajtása érdekében. Néhány kulcsfontosságú ügyben már született – egymással nem feltétlenül összhangban álló – kúriai, illetve EUB-döntés.
A Kúria Gf.III.30.077/2025/2. (BH 2025.10.234) számú precedensképes határozatában kimondta, hogy az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárás felfüggesztésére a polgári ügyben eljáró bíróságnak nincs hatásköre, az adós az adóhatóságtól kérheti annak felfüggesztését.
Ezzel szemben az EUB a C‑510/24. sz. ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az európai uniós támogatások kedvezményezettjeinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy polgári per keretében a támogatás visszafizetésére kötelező határozat végrehajtásának felfüggesztése érdekében ideiglenes intézkedés meghozatalát kérhessék. Bár egyelőre kérdéses az EUB-ítélet hatása a kúriai precedensképes határozatra és a magyar bíróságok ideiglenes intézkedés elrendelésével kapcsolatos gyakorlatára, az már most kijelenthető, hogy az ítélet az uniós támogatások kedvezményezettjeinek hatékonyabb bírói jogvédelmét szolgálja.
Összességépen megállapítható, hogy a támogatási perek egyszerre érintik a közpénzek felhasználásának jogszerűségét, a vállalkozások gazdasági működőképességét és a hatékony bírói jogvédelem érvényesülésének kérdését. Ebből következően a támogatási perek a jelenlegi magyar polgári peres eljárási trendek között növekvő jelentőséggel bírnak. Számuk az előrejelzések szerint a közeljövőben is csak emelkedni fog, lévén az NFK-nak mint tagállami irányító hatóságnak 2026. február 15. napjáig kell benyújtania az Európai Bizottság részére a 2014-2020 között uniós forrásból finanszírozott operatív programok lezárásához szükséges, az utolsó számviteli évre vonatkozó zárási dokumentumokat [1303/2013/EU rendelet 138. cikk].
A cikk szerzői: Nemescsói András, Partner, Jogvitarendezési és szabályozási csoport vezetője, Tőkepiaci jogi csoport társvezetője; Radics Viktor, Partner, Jogvitarendezési csoportvezető; Grosu Manuela, Szenior ügyvéd, Jogvitarendezési és szabályozási csoport; Valastyán Marcell, Ügyvédjelölt, Jogvitarendezési és szabályozási csoport.