Szigorodott az ügyvédi letétkezelés szabályozása: a törvényi változások részben 2026. január 1. napján már hatályba léptek, részben pedig 2026. június 1. napján fognak hatályba lépni. A jogalkotó a módosítással egy, még 2024. évben meghozott Alkotmánybírósági határozatban előírt kötelezettségének tett eleget, annak érdekében, hogy a letevőként megjelenő ügyfelek nagyobb biztonságban érezzék a letétbe helyezett értéküket, pénzüket. De mi is változott, illetve változik és hogyan?
Az ügyvédi letét jogintézménye az ügyvédek által intézett jogügylettel összefüggésben szolgálja a szerződő felek biztonságát. Ilyen ügyletek leggyakrabban lakó-, vagy más hasznosítású ingatlanok adásvételei, ahol a vevő a vételárat vagy annak egy részét ügyvédi letétbe teljesíti bizonyos feltételek (pl. különösen a szerződés tárgyát képező ingatlan tehermentesítése) beálltától függő időtartamra.
Az ügyvédi letét a Polgári Törvénykönyvben lefektetett letéti szabályokhoz képest speciális rendelkezéseit törvényi szinten az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény tartalmazza, míg kamarai szabályozási szinten elsősorban a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat rögzíti a részletszabályokat.
Az Alkotmánybíróság a 17/2024. (VII. 23.) AB határozatban megállapította, hogy alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem teremtette meg teljeskörűen annak a törvényi garanciáit, hogy az ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg kifizetésre kerüljön annak, akit az a letéti szerződés alapján vagy a szerződés megszűnésekor megillet, azonban azt a letétet kezelő ügyvéd (letéteményes) bármely okból nem fizeti vissza. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2025. június 30-ig tegyen eleget.
Bár az ügyvédi letétkezeléssel összefüggő, a letevő vagy kedvezményezett ügyfelek anyagi érdekét sértő esetek száma a kezelt letétek mértékéhez képest rendkívül csekély, mégis szükséges volt az ügyvédi letétre vonatkozó szabályok szigorítása a jogsértések még hatékonyabb megelőzése, az ügyvédi tevékenységbe vetett közbizalom erősítése érdekében. Az ügyvédi letét kezelésére vonatkozó, részben 2026. január 1. napján, részben pedig 2026. június 1. napján hatályba lépő új rendelkezések közül a Magyar Ügyvédi Kamara az alábbiakra hívja fel a figyelmet – leginkább az ügyvédek ügyfelei figyelmét:
- Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban már a korábban hatályos szabályozás szerint is köteles rögzíteni. Új szabály, hogy az ilyen letét esetében a szerződés akkor hatályosul, amikor a letét-bejelentés alapján a területi kamara által küldött, a letéthez rendelt egyedi azonosító számot és a letéti nyilvántartásba bejelentett elkülönített letéti számla vagy alszámla számát tartalmazó elektronikus visszaigazolást az ügyvéd a letevővel közölte. Fontos tehát ügyfélként arra figyelni, hogy az ügyvédi letétről külön szerződés készüljön, a szerződés a letét kiadásának szabályait miként tartalmazza, és a letét kamarai bejelentésének visszaigazolásáról a letétkezelő ügyvéd külön tájékoztatást küldjön.
- A negyvenmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű letét kezelésére irányuló megbízást az ügyvéd akkor vállalhatja el, ha a letétkezeléssel összefüggő ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve a sérelemdíj megfizetésének a fedezetét, olyan kiegészítő felelősségbiztosítása biztosítja, amelynek káreseményenként számított legalacsonyabb összege negyvenmillió forint. Ennek meglétét érdemes a letétkezelés előtt ügyfélként az ügyvédtől megkérdezni és a tényt igazoltatni.
- A négyszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű letét kezelésére irányuló letéti szerződést a letétkezelő ügyvéd mellett egy további közreműködő ügyvédnek is ellenjegyzéssel kell ellátnia, akire a törvény külön személyi feltételeket határoz meg.
- Lényeges változás, hogy 2026. június 1. napjától hatályosan a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt – a költségletét kivételével – letétenként elkülönített számlán vagy alszámlán köteles kezelni az ügyvéd. Fontos tudni ügyfélként, hogy erre irányuló kérelem esetén az ügyvéd a letevő költségére köteles biztosítani, hogy a letevő az elkülönített számla vagy alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon. Az ügyféli bizalmat erősítheti, ha a letéti számlán kezelt összegre a letevő ügyfél is rátekinthet.
“Ügyfélként nagyon fontos, hogy az okiratokat figyelmesen olvassuk el, letéti szerződés esetén a letét kiadásának feltételeit különös figyelemmel tekintsük át, és ha magyarázatra, felvilágosításra szorulunk, akkor a kérdéseinket tegyük fel az ügyvéd irányába. Érdemes a saját érdekeinket magunknak is érvényesíteni, ehhez mindent figyelmesen tanulmányozni, de ne legyen kétségük afelől, hogy az ügyvédek szigorú szabályozás keretei között felelősségteljes munkát végeznek, és a tevékenységük mögött saját vagyoni felelősségükkel és mellette a kötelező felelősségbiztosítással is szavatolják az általuk végzett ügyvédi szolgáltatás jogi megfelelőségét” – hangsúlyozza a MÜK.
Miközben tehát mindez az ügyfélnek nagyfokú biztonságot garantál egy ügylet során, addig az ügyvédeknél többlet költséget (kiegészítő biztosítás díja, megnövekedett számlavezetési díj, kezeléshez kapcsolódó tranzakciós díjak) és többletmunkát (letéti szerződés szerkesztése, számlavezetéssel és letétkiadással kapcsolatos intézkedések, letéti nyilvántartással kapcsolatos adminisztráció) eredményez, ezért fontos elfogadni, hogy mindez az ügyvédi munkadíjban is megjelenik.