Az előfizető díjmentesen felmondhatja internet-hozzáférési szerződését, ha azt az Európai Unió Bírósága határozatának való megfelelés érdekében módosítják – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-514/24. számú Magyar Telekom ügyben hozott ítéletében. Mivel ezt a módosítást nem közvetlenül az uniós jog írja elő, a díjmentes felmondási jog alóli kivétel nem alkalmazható.
Az Európai Unió Bírósága (Bíróság) 2020-ban⌈1⌉ és 2021-ben⌈2⌉ hozott ítéleteiben úgy értelmezte az uniós jogot,⌈13⌉ hogy azzal ellentétesek az internet-hozzáférési szerződésekben szereplő úgynevezett „nullás díjszabású” feltételek.⌈4⌉ Ezen ítéletek nyomán a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kötelezte az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, hogy módosítsák az ilyen feltételeket tartalmazó előfizetői szerződéseket. Az uniós jog szerint⌈5⌉
a végfelhasználóknak joguk van szerződésüket további díjaktól mentesen felmondani, ha a szolgáltató módosítani kívánja azt, néhány eset kivételével, így különösen akkor, ha a módosítást közvetlenül az uniós jog vagy a nemzeti jog írja elő.
A Magyar Telekom, az információs és kommunikációs technológiák ágazatában működő magyar vállalkozás, a magyar bíróságok előtt megtámadta a nemzeti hatóság őt érintő határozatát. A vállalkozás úgy véli, hogy a díjmentes felmondási jog alóli kivétel nemcsak akkor alkalmazható, ha a módosításokat közvetlenül az Unió vagy valamely tagállam jogalkotási aktusai írják elő, hanem akkor is, ha azokat a tágabb értelemben vett uniós jog vagy nemzeti jog írja elő.
Az ügyben eljáró Kúria azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a végfelhasználó díjmentesen felmondhatja-e a szerződését, ha a szolgáltató annak érdekében tervezi a szerződés módosítását, hogy azt összhangba hozza i) az uniós jog valamely rendelkezésének a Bíróság által adott értelmezésével, ii) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) ezen értelmezésből következő iránymutatásaival, vagy iii) egy olyan nemzeti hatósági határozattal, amely ezen ítélkezési gyakorlatot és ezen iránymutatásokat alkalmazza.
A Bíróság e kérdésekre igenlő választ ad.
A díjmentes felmondási jog alóli kivételt szigorúan kell értelmezni, összhangban azzal az általános célkitűzéssel, hogy a végfelhasználók számára egységesen magas szintű védelmet biztosítsanak.
Ez a kivétel
csak akkor alkalmazandó, ha a szerződéses feltételek módosítását közvetlenül és kifejezetten az uniós vagy nemzeti jogalkotási vagy szabályozási aktus hatálybalépése vagy módosítása írja elő.
A Bíróság előzetes döntéshozatali ítéletben adott értelmezése megmagyarázza és pontosítja valamely szabály jelentését és terjedelmét, ahogyan azt hatálybalépése óta értelmezni és alkalmazni kell, illetve kellett volna. Más szóval
valamely előzetes döntéshozatali ítélet nem konstitutív, hanem tisztán deklaratív jellegű, és hatásai az értelmezett szabály hatálybalépésének időpontjára visszamenőleg érvényesülnek. Ezért nem tekinthető az uniós jog jogalkotási vagy szabályozási aktusa módosításának.
A BEREC biztosítja az elektronikus hírközlés szabályozási keretének következetes végrehajtását.
A BEREC aktusai azonban jogilag nem kötelező erejűek, és nem tartoznak az uniós szabályozás megalkotására irányuló eljárások alá.
Ezért iránymutatásai nem tekinthetők olyannak, amelyek közvetlenül köteleznék az elektronikus hírközlési szolgáltatót a szerződéses feltételek módosítására.
Végül a Bíróság megállapítja, hogy
a nemzeti hatóság határozata szintén nem rendelkezik normatív jelleggel, mivel annak meghozatalakor a hatóság csupán az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozást értelmezi és alkalmazza egyedi esetre.
⌈1⌉ 2020. szeptember 15-i Telenor Magyarország ítélet, C-807/18 és C-39/19.
⌈2⌉ 2021. szeptember 2-i Vodafone ítélet, C-854/19, 2021. szeptember 2-i Vodafone ítélet C-5/20, 2021. szeptember 2-i Telekom Deutschland ítélet, C-34/20.
⌈3⌉ A nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének (3) bekezdése.
⌈4⌉ A „nullás díjszabású” opció olyan kereskedelmi gyakorlat, amelynek keretében az internetszolgáltató bizonyos alkalmazásokhoz hozzáférést biztosít anélkül, hogy az azok használata során keletkező adatforgalom beleszámítana a szerződésben meghatározott adatmennyiségbe.
⌈5⌉ Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 105. cikke (4) bekezdésének első albekezdése.