Az Európai Bizottság az állami támogatási szabályok átfogó reformjára készül: az ún. csoportmentességi rendelet tervezett módosítása egyszerűbb hozzáférést, nagyobb rugalmasságot és kevesebb adminisztrációt ígér a vállalatok számára, az ösztönzők pedig erősebb hatást érhetnek el. Az új keretrendszer 2027-től léphet hatályba, és jelentősen befolyásolhatja a pénzbeli támogatások és adókedvezmények alkalmazását az Európai Unióban – hívja fel rá a figyelmet az EY.
Az Európai Bizottság március elején közzétette az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet (General Block Exemption Regulation, GBER) új tervezetét.
A GBER alapján a tagállamok előzetes bizottsági bejelentés és jóváhagyás nélkül, saját hatáskörben nyújthatnak támogatást, amennyiben azok meghatározott feltételeknek megfelelnek.
A rendelet alapján pedig ezek a támogatások a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülnek.
„A most közzétett tervezet az állami támogatásokra vonatkozó szabályok eddigi legnagyobb átalakítását jelenti, és kiterjed az összes pénzbeli ösztönzőre, valamint az adókedvezményekre is. A cél a támogatásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, nagyobb rugalmasság biztosítása, valamint az állami szubvenciók napjaink gazdasági és társadalmi kihívásaival való jobb összehangolása” – emelte ki Szűcs Tamás, az EY adópartnere.
A tervezet nyilvános konzultációja 2026. április 23-ig tart, az új szabályok várhatóan 2027. január 1-jén lépnek hatályba, azok implementációja pedig az egyes tagállamok feladata lesz.
A tagállamok és az érdekelt felek ITT nyújthatják be észrevételeiket.
(A jelenlegi GBER 2026. december 31-ig hatályos. A Bizottság az új rendeletet még 2026. december 31. előtt kívánja elfogadni, biztosítva a zökkenőmentes átmenetet.)
A Bizottság tájékoztatása alapján
cégmérettől függetlenül egyszerűbbé válhat a kisebb összegű támogatásokhoz történő hozzáférés a kutatás-fejlesztés, a környezetvédelem és más célzott projektek esetében.
A javaslat mindemellett a környezetvédelemhez és az energetikai átálláshoz kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó szabályok célzottabb kialakítását is előirányozza, valamint egyszerűbbé teszi a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások keretrendszerét. A tervek szerint erősödnének a továbbképzési és átképzési ösztönzők, ezeken belül is kiemelten azok, amelyek a digitális, a tudományos és a technológiai készségekhez kapcsolódnak. A módosítás ezen túl szélesebb jogosultságot biztosítana a mezőgazdaság számára is a legtöbb támogatási kategóriában.
A kis- és középvállalkozások esetében az igényeikhez jobban illeszkedő támogatási formák jelenhetnek meg, beleértve a rugalmas kockázatitőke-finanszírozási eszközöket, valamint a munkavállalói részvényopciókat érintő kedvezőbb adózási feltételeket is.
„A tervezet jelentősen csökkentheti az adminisztratív terheket, miközben nagyobb mozgásteret ad a tagállamok számára a versenyképesség, a fenntarthatóság és a társadalmi kohézió támogatására. A módosítás révén felgyorsulhat a döntéshozatal, átgondoltabbá válhat a támogatási rendszer, a szubvenciók pedig összességében erősebb hatást érhetnek el” – mondta Puzder Filip, az EY adószakértője.
A főbb javasolt módosítások
- Mezőgazdaság, halászat és akvakultúra: ezen ágazatok a GBER hatálya alá (is) kerülnének (pl. regionális beruházási támogatás lenne nyújtható elsődleges mezőgazdasági termelőknek), a vonatkozó ágazati rendeletek sérelme nélkül.
- Digitalizáció: új támogatható tevékenységként jelenne meg a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok (small mid-cap) digitális átállása.
- SCO: az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek (SCO-k: egyösszegű átalány, egységköltség és százalékos átalány) alkalmazása általánossá válna.
- Alacsony összegű támogatások egyszerűsített szabályai: meghatározott projektek – például K+F vagy környezetvédelmi beruházások – esetében egyszerűbb feltételek mellett, magasabb támogatási intenzitás alkalmazásával lenne nyújtható támogatás, függetlenül a kedvezményezett vállalkozás méretétől.
- Szociális vállalkozások támogatása (új fogalom): kedvezőbb támogatási lehetőséges közhasznú vállalkozások részére.
- Értékelés: megszűnne az értékelési terv készítésének kötelezettsége nagy költségvetésű támogatási programok esetében.
- Megújuló energia és energiaintenzív ipar: egyszerűbbé válna a működési támogatás nyújtása, és megszűnne az ilyen programok évi 300 millió eurós költségvetési korlátja, miközben a kedvezményezettenkénti felső támogatási határ fennmaradna. A támogatás mértékének meghatározása egyszerűsödne a környezetvédelmi jogcímeknél.
- Lakhatási intézkedések: az európai lakhatási válság kezelésére tekintettel magasabb támogatási intenzitás lenne alkalmazható szociális és megfizethető lakhatási projektek energiahatékonysági beruházásai esetében.
- Kutatás-fejlesztés és innováció: a fiatal, innovatív vállalkozások könnyebben válhatnának jogosulttá K+F támogatásra; egyszerűsödnének az innovációs klaszterekre, kutatási infrastruktúrára és tesztelési infrastruktúrára vonatkozó szabályok.
- Képzési támogatás: magasabb támogatási intenzitás válna lehetővé a digitális és STEM-mel (Science, Technology, Engineering, and Mathematics) kapcsolatos készségek fejlesztésére.
- Repülőterek: pontosításra és rugalmasabbá tételre kerülnének a repülőterek támogatására vonatkozó szabályok.
Az új rendelet főként a támogatásnyújtás részletszabályait módosítaná, ideértve a támogatás meghatározásának módját (intenzitás, versenyeztetéses ajánlattételi eljárás vagy finanszírozásihiány-számítás), a maximális támogatási intenzitásokat és bónuszokat, és az összeegyeztethetőség feltételeit, de a legtöbb esetben a bejelentési értékhatárok (maximális támogatási összeg) változatlanok maradnának.
Az új GBER tervezet ITT, a Bizottság összefoglalója a tervezetről ITT, a hatályos GBER jogcímeinek és a tervezet jogcímeinek összehasonlítása pedig ITT érhető el.