A következő évben olyan átfogó adóváltozások lépnek hatályba, amelyek egyszerre érintik a lakosságot, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalati szereplőket. A módosítások elsődleges célja, hogy ösztönözze a beruházásokat, több ponton érezhetően csökkentve az adóterheket, de az adminisztrációs kötelezettségeket is. Emellett azonban szigorításokat is tartalmaz az adózási fegyelem javítása érdekében, illetve az extraprofitadókkal kapcsolatban. Az...
Szegedi joghallgatók nyerték az ötödik KPMG Jövőépítők Programot
Immáron ötödik alkalommal került megrendezésre a KPMG Jövőépítők Program, amelynek keretein belül Magyarországon tanuló joghallgatók mérhették össze tudásukat. A program célja, hogy a jövő jogászai gyakorlati úton nyerjenek betekintést az ügyvédi irodák működésébe, és ezen keresztül fejlesszék érvelési és problémamegoldó képességeiket. Idén a Szegedi Tudományegyetem “Perpatvar” csapata nyerte el az első helyezést.
Hatósági eljárások emberi közreműködés és mérlegelés nélkül – Hol tart az automatikus döntéshozatali eljárás jogi szabályozása a magyar közigazgatásban és az új ingatlan-nyilvántartási tövény alapján?
2025. január 15. napján hatályba lépett a 2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántartásról. Az új törvény jelentős újításokat tartalmaz az ingatlan-nyilvántartási eljárások digitalizálása tekintetében, az új e-ING rendszer gyakorlati bevezetése pedig fokozatosan zajlik. Az egyik legjelentősebb újítás az automatikus döntéshozatali eljárás bevezetése lenne az ingatlan-nyilvántartásban, de ez egyelőre még várat magára. Ha bevezetésre kerül majd,...
Keletkeztet-e alanyi jogot tartózkodási engedélyre egy menekülttel kötött házasság? – Az Ab döntésében idegenrendészeti kérdéseket tisztáz!
Kizárólag a magán- és családi élethez való jogból nem következik idegen állampolgárok számára automatikusan alanyi jog arra, hogy Magyarország területén éljenek és családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedélyt kapjanak – szögezi le az Alkotmánybíróság III/2489/2025. számú, bírói kezdeményezést elutasító határozatában.
Az agentic AI jogi kihívásai
A mesterséges intelligencia (AI) utóbbi években megfigyelhető lendületes fejlődése új szakaszba lépett, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a generatív AI modellek (pl.: ChatGPT) után az ágens‑alapú (agentic) megközelítés jelenti a következő nagy ugrást. Az AI agentek iránti érdeklődés továbbra is dinamikusan nő, vezető vállalatok világszinten sikeresen lezárták bevezető (pilot) programjaikat, és megkezdték az új technológia...
Számost érdemi változást hoz az új transzferár rendelet – Várhatóan még idén hatályba lép! – Milyen újdonságok várhatóak?
A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új transzferár rendelet normaszövegét, amely várhatóan idén hatályba is fog lépni. Az új rendelet számos érdemi változást hozhat a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szabályozásában, jelentősen befolyásolja majd az adminisztrációs és dokumentációs követelményeket, ezért az érintett vállalkozásoknak érdemes időben szakértő segítségét kérni a felkészüléshez.
Milyen feltételek mellett minősülhet egy használati tárgy iparművészeti alkotásnak? – Az EuB ítéletében szerzői joggal kapcsolatos kérdéseket tisztáz!
A használati tárgyak szerzői jogi védelmére ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint más alkotások védelmére – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-580/23. és C-795/23. számú egyesített ügyekben hozott Mio és társai, valamint konektra ítéletében.
Kovács László: Aki befolyásolhat egy közbeszerzést, azt már az előkészítéskor ki kell zárni! – Converging Roads of Integrity 2025 – Kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett az Integritás Hatóság
Converging Roads of Integrity 2025 címmel kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett az Integritás Hatóság december 1-jén és 2-án. Az összeférhetetlenség megelőzésének és feltárásának legjobb gyakorlatairól a Közbeszerzési Hatóság elnöke beszélgetett Dencső Balázzsal (EUTAF), Kéri Zoltánnal (KTM, Nemzeti Fejlesztési Központ), valamint Nagy-Fribiczer Gabriellával (Integritás Hatóság).
A fiatalkorúak büntethetősége és a rájuk vonatkozó hatályos magyar büntetőjogi szabályozás sajátosságai
A tanulmány a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) fiatalkorúakra vonatkozó szabályozását mutatja be. Kiindulópontként röviden meghatározza a fiatalkorúak bűnözését, bűnözővé válását befolyásoló tényezők, majd ezt követően ismertetésre kerül a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályozás hazai története a Csemegi-kódextől az 1978. évi IV. törvényig, valamint röviden ismerteti a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása szempontjából jelentős nemzetközi...
A Jalsovszky az Év Pro Bono Ügyvédi Irodája
A magyar ügyvédek napja alkalmából november 29-én átadásra került az Év Pro Bono Ügyvédi Irodája Díj, amelyet idén a Jalsovszky Ügyvédi Iroda nyert el. A PILnet Alapítvány javaslata és a Magyar Ügyvédi Kamara jóváhagyása alapján odaítélt elismerés elsősorban az iroda Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal való együttműködésének, valamint szélesebb pro bono tevékenységeiknek szól.