Magyarország megsértette az uniós jogot, mivel megakadályozta a Klubrádiót abban, hogy egy rádiófrekvencián médiaszolgáltatást nyújtson – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-92/23. számú Bizottság kontra Magyarország (Médiaszolgáltatások rádiófrekvencián történő nyújtásának joga) ügyben hozott ítéletében.
Gyorsított ágazati vizsgálatok az egyajánlatos közbeszerzések elkerülésére – A GVH megoldási javaslatai a verseny fokozásaérdekében!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tizenöt hónap alatt három gyorsított ágazati vizsgálatot folytatott le abból a célból, hogy feltárja az egyajánlatos közbeszerzések okait és megoldási javaslatokat tegyen a közbeszerzési verseny fokozása céljából.
Miként szankcionálhat jogszerűen a munkáltató? – Szakértői összefoglaló!
Előfordul hogy egy egyébként kiváló teljesítményt nyújtó munkavállaló egyszeri, de komoly mulasztást követ el. Ilyenkor a munkáltató dilemma elé kerül: nem feltétlenül kíván megválni az érintettől, ugyanakkor egyértelmű és határozott jelzést szeretne adni arról, hogy hasonló kötelezettségszegés a jövőben nem fordulhat elő. Felmerül tehát a kérdés: hogyan lehet jogszerűen és arányosan fellépni úgy, hogy az...
Precedens értékű ítélet várható a gyermekeket érő közösségimédia-ártalmakról szóló Los Angeles-i perben – Pervesztés esetén a Meta és a Google akár több milliárd dollár kártérítést is fizethet!
Mark Zuckerberg, a Meta elnök-vezérigazgatója is tanúskodott Los Angeles felső bíróságán a közösségi médiumok fiatalokra gyakorolt káros hatásai miatt indult esküdtszéki per tárgyalásán. A bíróság arra keresi a választ, hogy a technológiai óriáscégek által működtetett médiumok felelőssé tehetők-e a gyermek felhasználóknak okozott fizikai és mentális egészségkárosodásokért.
Szemelvény az EUB büntetőjogi tárgyú döntéseiből
A tanulmány szemelvényezve mutatja be az Európai Unió Bíróságának (EUB) utóbbi években hozott büntetőjogi tárgyú döntései közül a hazai jogalkalmazás számára relevanciával bíró határozatainak egy részét, kiemelve a tényállást, a tagállami bíróság által feltett kérdéseket és arra adott EUB választ, összefoglalva annak hazánkra vetített jelentőségét. A vizsgálat tárgya a 2023-2024-2025. években hozott EUB joggyakorlatából történő...
Sértheti-e az alaptörvényt döntési határidő számításának az iratok beérkezéséhez kötése? – Az Ab döntésében eljárási határidő megállapításával kapcsolatos kérdéseket tisztáz!
Amiatt nem minősíthető önmagában a jogállamiságot sértőnek egy jogszabályban előírt döntési határidő, hogy a bíróság által nem befolyásolható egyedi körülmények, vagy a felek jogszabályban foglalt eljárási jogainak gyakorlása a határidő bíróság általi megtartását kivételesen, egyes konkrét ügyekben nem teszik lehetővé – szögezi le az Alkotmánybíróság III/3310/2025. számú, bírói kezdeményezést elutasító határozatában.
A legfrissebb jogszabályok – A Magyar Közlöny 2026. évi 17-21. számainak tartalma
MAGYAR KÖZLÖNY 2026. évi 17. szám 2026. február 13. 24/2026. (II. 13.) Korm. rendelet Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról 8/2026. (II. 13.) NGM rendelet A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY 2026. évi 18. szám 2026....
Kozma Sándor tudományos pályázat 2026 – Pénzdíjas megmérettetés ügyészségi munkatársaknak, az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgatóknak és fiatal jogászoknak!
Magyarország Ügyészsége minden évben meghirdeti az első királyi főügyész, Kozma Sándor nevét viselő tudományos pályázatot, amelyen az ügyészség munkatársai, az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgatók és fiatal jogászok vehetnek részt. A 2026-os Kozma Sándor Tudományos pályázatra 2026. március 1-ig várják a pályaműveket. Pályamunkát az ügyészségi munkával összefüggő büntetőjogi és közjogi témában lehet benyújtani.
Ki az árnyékvezető és mikor felel saját vagyonával a cég tartozásaiért? – Egy társasági jogi kérdéseket tisztázó bírósági ítélet!
A társasági jogban létezik egy kevéssé kézzelfogható, ám adott esetben súlyos jogi következményekkel járó fogalom: az árnyékvezető. Ő az, aki formálisan ugyan nincs döntési pozícióban, befolyása mégis valós. A Joglabor szakmai blog legújabb ügyében is azt a kérdést kellett tisztázni: vajon egy olyan, a háttérben feltételezett irányító szerep, amelyet egy hitelező azért próbált érvényesíteni, hogy...