A tanulmány az internet fiatalkorúak bűnelkövetővé, illetve áldozattá válására gyakorolt hatásait vizsgálja a vonatkozó szakirodalmi megállapítások összegzésével, interdiszciplináris megközelítésben elemezve a fiatalkorúak digitális jelenlétéből fakadó kockázatokat, a bűnelkövetés és áldozattá válás formáit, valamint ezek bírósági megítélését. Az írás első része a fiatalkorú fogalmát és jellemzőit tárgyalja pszichológiai és jogi megközelítésben, majd általánosságban ismerteti az internet...
Lényegesen kevesebb egyajánlatos közbeszerzési szerződés és rekordösszegű közbeszerzési bírság 2024-ben – Tovább szigorított tavaly a Közbeszerzési Hatóság. – Az éves beszámoló tanulságai!
Összesen 3664 milliárd forint összértékben folytattak le eredményes közbeszerzési eljárásokat az ajánlatkérők 2024-ben, ami jelentős, közel 30%-os növekedést jelent az előző évhez képest (2869 milliárd forint). A Közbeszerzési Hatóság tovább szigorította ellenőrzési tevékenységét, melynek részeként a szervezet elnöke által kezdeményezett jogorvoslatok száma 2024-ben az előző évhez képest csaknem a duplájára emelkedett, ami 218 darab jogorvoslati...
A legfrissebb jogszabályok – A Magyar Közlöny 2025. évi 68-70. számainak tartalma
MAGYAR KÖZLÖNY 2025. évi 68. szám 2025. június 6. 12/2025. (VI. 6.) MNB rendelet Az “Apáczai Csere János” ezüst emlékérme kibocsátásáról 13/2025. (VI. 6.) MNB rendelet Az “Apáczai Csere János” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról MAGYAR KÖZLÖNY 2025. évi 69. szám 2025. június 11. 2025. évi XLVII. törvény Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a...
Új elnöke van az Alkotmánybíróságnak – Az országgyűlés Polt Péter volt legfőbb ügyészt választotta a taláros testület vezetőjévé
Az Országgyűlés július 11-én szerdán Polt Péter korábbi legfőbb ügyészt választotta az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökévé, titkos szavazáson, a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával, 134 igen szavazattal, 13 nem ellenében. Az új Ab elnököt májusban választották alkotmánybíróvá, tizenkét évre, és a héten lépett hivatalba. Elnöki megbízatása szerdától hatályos és az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.
Nagy Gábor Bálint hazánk új legfőbb ügyésze – Videóinterjú!
„Ez olyan megtiszteltetés, amely csak egyszer adatik az életben” – mondja Nagy Gábor Bálint, hazánk új legfőbb ügyésze bemutatkozó interjújában, melyben pályafutásának eddigi lépcsőfokairól is beszél, elmondja, mely területeken tartja az ügyészség működését kiemelkedően jónak és melyek azok, amelyben fejlődési lehetőséget lát. De elárulja azt is, mit vár magától legfőbb ügyészként.
Zaklatás a büntetőeljárás alatt – Új jogi védelem a sértetteknek
A zaklatás bűncselekményének új szabályozása komoly fordulatot hoz a sértettek védelmében, különösen akkor, ha az elkövető ellen már büntetőeljárás folyik. A 2024. évi LXIV. törvény 22. §-a kiegészítette a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt, mely módosítás 2025. március 1. napján lépett hatályba. A Btk. módosítás célja, hogy még erőteljesebb jogi eszközöket biztosítson azok...
Jelentősen szigorítaná és személyhez kötné a kormány a plázastopot – De mi is változna és hogyan?
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a köznyelvben „plázastop” néven ismert szabályozás javasolt módosítását, vagyis a 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló jogszabálytervezetet, amely alapjaiban változtatná meg a 400 m²-nél nagyobb kereskedelmi egységek működésének szabályait. A társadalmi egyeztetés június 10-én lezárult, a jogszabály elfogadásának lehetséges következményeit a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértői ismertetik.
Céges vádalku – Jövőre jelentősen változnak a büntetőeljárási szabályok!
Sokan nem tudják, hogy egyes bűncselekmények – mint például csalás, vesztegetés vagy pénzmosás – esetén nemcsak az elkövető, hanem a bűncselekmény elkövetésében érintett cég is felelősségre vonható. Jövő évtől alapjaiban megváltozik a cégek felelősségre vonásának szabályrendszere, így többek között lehetővé válik a köznyelvben vádalkuként emlegetett egyezségkötés a cég és az ügyészség között. A várható újításokról...
Lehet-e jogi szabályozás alaptörvény-ellenes azért, mert hosszabb ideje nem változott? – Az Ab jogalkotói mulasztást állapított meg és megsemmisítette a klímatörvény egy rendelkezését!
Valamely jogi szabályozás hosszabb időn keresztüli változatlansága ugyan formálisan nem sérti a visszalépés tilalmának elvét, ám tartalmi értelemben a tudományos bizonyosság szabályozás megalkotásakori szintjének változása miatt, amennyiben nincs tekintettel az elővigyázatosság és megelőzés elvére, utóbb nem csupán elavulttá, hanem egyben alaptörvény-ellenessé is válik – szögezi le az Alkotmánybíróság II/3536/2021. számú, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapító és...
Jövő nyárig kell a magyar jogba átültetni a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás uniós szabályait – Milyen új kötelezettségekkel kell szembesülniük a magyar cégeknek?
2026. július 26-ig minden uniós tagállamnak, így Magyarországnak is át kell ültetnie nemzeti jogába a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet (CSDDD). Az új szabályozás célja, hogy az EU vállalatai aktívan hozzájáruljanak az emberi jogok védelméhez, a környezeti károk megelőzéséhez és a fenntartható fejlődéshez. Az irányelv jelentős megfelelési és jelentéstételi kötelezettségeket ró a legnagyobb vállalatokra,...