A kötőerő a népszavazás során kifejezésre juttatott választópolgári akarat érvényre jutásának fontos garanciája, mivel az érvényes és eredményes népszavazást követően a választópolgári akaratnak megfelelő döntést a jogalkotónak végre kell hajtania – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/3594/2024. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Mi legyen a céges rendezvények üres palackjaival? – A DRS rendszer bevezetése adózási kérdéseket is felvet!
A karácsonyi időszakban sok cég szervez rendezvényeket üzleti partnereinek és/vagy munkavállalóinak. Az új DRS rendszer bevezetése óta kérdés, hogy mi legyen a rendezvény után a helyszínen maradt üres palackokkal, és gond-e, ha a vendégek hazaviszik a megkezdett italokat vagy az üres palackokat.
Börtönbüntetést és közügyektől eltiltást indítványoz az ügyészség a svájci farkast kilövő férfiak ügyében – Mi is történt valójában?
Természetkárosítás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt az Encsi Járási Ügyészség azzal a két férfival szemben, akik múlt év áprilisában részt vettek a Svájcból Magyarországra vándorolt, M237-es jeladóval ellátott farkas elpusztításában és tetemének eltüntetésében – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség szerdán.
Új európai ombudsmant választott az Európai Parlament – Teresa Anjinho 2025. február 27-ét követően lép hivatalba
Teresa Anjinho emberi jogi szakértőt, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felügyelőbizottságának korábbi tagját, Portugália volt helyettes ombudsmanját válaszototta meg európai ombudsmannak keddi ülésén titkos szavazással, 344 igen szavazattal az Európai Parlament. Teresa Anjinho 2025. február 27-ét követően lép hivatalba.
Januártól módosulnak az alkotmánybíróvá választás feltételei
Kikerül az alkotmánybíróvá választás feltételei közül január 1-jétől, hogy a jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell teljesíteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség – döntött az Országgyűlés kedden.
A legfőbb ügyészt és a bírákat érintő változások az alaptörvény tizenegyedik módosításában!
Elfogadta az alaptörvény tizennegyedik módosítását az Országgyűlés kedden, lehetővé téve, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül válassza meg a parlament. Felemelték a bíróvá kinevezés életkori határát és kitolták a bírói jogviszony felső korhatárát is.
Módosultak a választási törvények – Budapesten kevesebb, Pest vármegyében több lesz a választókerület. – De mi változott még?
Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében kettővel több választókerület lesz, a szavazólapok mellé csak a választópolgár kérésére adnak majd borítékot, a jelöltek visszalépését pedig a választást megelőző harmadik napig lehet majd bejelenteni a jövőben – a többi között ezekről a választási jogszabályokat érintő módosításokról is döntött kedden az Országgyűlés.
Kizárható-e egyedi értékeklés nélkül egy társaság az uniós közbeszerzési és támogatási eljárásokból? – Az Európai Törvényszék európai bizottsági határozatot semmisített meg!
Ahhoz, hogy egy társaságot kizárjanak az uniós közbeszerzési és támogatási eljárásokból, az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek konkrétan és egyedileg kell értékelnie az eljárás alá vont gazdasági szereplő magatartását – szögezi le az Európai Törvényszék T-776/22. számú, TP kontra Bizottság ügyben hozott ítéletében.
Fogyatékossággal élő személy méltányossági kérelme esetén mellőzheti-e a jogalkalmazó a kérelem érdemi vizsgálatát? – Az Ab alkotmányos követelményt állapított meg!
Mind a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló nemzetközi egyezmény 5. cikke, mind az Alaptörvény XV. cikke azt a kötelezettséget rója a fogyatékossággal élő személyek támogatása során a jogalkalmazó szervekre, hogy személyközpontú módon, a kérelmező egészségi állapotát fókuszba állítva kell döntést hozniuk – szögezi le az Alkotmánybíróság III/2893/2024. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.
Role of State – avagy az állam szerepe a 21. században – Nemzetközi jogtudományi konferencia a győri jogi karon
Először rendezte meg az „Államok szerepe a 21. században” elnevezésű konferenciáját a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara. Az államok új világrenden belüli feladatainak, felelősségeinek kérdéseiről közel 50, többek között amerikai, cseh, német, szlovák és lengyel kutató tartott előadást az eseményen.