12 éves kortól büntetendővé válnak a pedagógusok sérelmére elkövetett bűncselekmények – egy, az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat alapján. „Hiszen még gyerekek!”- szisszennek fel sokan a hír hallatán. A “tanárverő felvételek” tanúsága szerint a gyermek és a fiatalkorú is képes súlyos bűncselekményt elkövetni. De vajon alkalmas-e a büntetőjog a „megbotlott” fiatal helyes irányba terelésére? Egyáltalán, mit tehetne...
Betartják-e az uniós jogot a tagállamok? – Megjelent a bizottság 2019. évi jelentése – Van még min javítani!
Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentés bemutatja, hogy az Európai Bizottság milyen lépéseket tett 2019-ben az uniós jog ellenőrzése és érvényesítése érdekében, továbbá átfogó képet ad a tagállamok teljesítményéről az egyes szakpolitikai területeken.
Megalakult az új szerb parlament – A legnagyobb délvidéki magyar párt 9 képviselője került be a törvényhozásba
Megalakult az új szerb parlament hétfőn Belgrádban, miután hitelesítették a képviselők mandátumát, ám a házelnököt és helyetteseit egyelőre nem választották meg.
Lezárult a gyöngyöspatai iskolaügy – Átutalták a kártérítések felét – Az ügy nyomán változnak a kártérítéssel kapcsolatos jogi szabályok!
Péntek reggel minden jogosultnak átutalták a számára megítélt kártérítés felét, az összeg hiányzó részét egy hónapon belül ugyancsak megkapják – jelentette be Horváth László miniszterelnöki megbízott a helyi szegregációs iskolaügyben tartott sajtótájékoztatóján, Gyöngyöspatán.
A kémkedés – egy súlyos és nehezen bizonyítható bűncselekmény – Amit a hírszerzés büntetőjogi megítéléséről tudni érdemes!
16 évi szabadságvesztésre ítéltek Moszkvában egy volt amerikai tengerészgyalogost, mert – a vád szerint – államtitkot tartalmazó memóriakártyát szerzett meg. A hírszerzést a prostitúció mellett a legősibb foglalkozásként aposztrófálják. A kémkedés súlyos károkat okoz egy országnak, fontos állami, politikai, gazdasági érdeket veszélyeztető tevékenység, nem beszélve arról, hogy egy „eladott” információ emberéletekbe is kerülhet. A kémkedést...
Elektronikus aláírás és GDPR
A vállalkozások digitális átállása magával hozza a szerződések, jognyilatkozatok elektronikus megkötését, megtételét és ezzel együtt az elektronikus aláírással kapcsolatos kérdéseket. A COVID-19 járványhelyzet felgyorsította ezt a folyamatot és a vállalkozások tömegesen fordultak az elektronikus aláírási megoldások felé egyrészt munkajogi jogviszonyaikban, másrészt külső partnerekkel kötött szerződéseikben. Az elektronikus aláírással kapcsolatban a vállalkozások általában az írásbeliséghez, alkalmazhatósághoz...
Az Európai Bíróság jogértelmezésének ex tunc természetéről – Az Alkotmánybíróság döntést hozott
amikor az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében az uniós jog valamely szabályát értelmezi, a norma azon jelentését tárja fel, ahogyan az adott normát mindig is értelmezni kellett volna. Az Európai Bíróság jogértelmezése ex tunc természetű szögezi le az Alkotmánybíróság IV/546/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Megéri-e a Robin Hood adót fizető megújulóenergia-termelőknek? – A jelenlegi adószabályok versenyhátrányt jelentenek a kiserőműveknek
A hatályos szabályozás alapján 31%-os Robin Hood adót kell fizetni a megújuló alapú villamos energia termelőknek is, kivéve azokat, amelyek a KÁT-ban vagy METÁR-ban vesznek részt és 50 MW kapacitás alattiak. A DLA Piper jogi és üzleti tanácsadó szakértői megvizsgálták, hogy megvalósíthatóak-e magyarországi naperőművi beruházások tisztán piaci alapon, azaz támogatás nélkül, és mi lehet az...