Ha a külföldön élő magyarokat megkérdezik, hogy mi hiányzik nekik a legjobban itthonról, általában rögtön rávágják: a gyönyörű magyar lányok és egy igazi hungarikum, a túró rudi. A következőkben kicsik és nagyok kedvencéről írunk. A lassan 50. szülinapját ünneplő édesség esetében a márkanév jogi helyzete jelenleg eléggé bizonytalan. Vajon még mindig a magyaroké a túró rudi? Vajon “a pöttyös az igazi”? Mennyiben szellemi tulajdon a “túró rudi”? Milyen perek futnak jelenleg is a név megszerzése végett?
“Rudi”-szerű édesség gyártásával már 2004-ben is három nagyobb cég foglalkozott. Ez a szám azóta csak nőtt: ma már a bőség zavarában mintegy 27 féle “túró rudi” közül válogathatunk, és évente több ezer tonna rudit (darabszámra több mint 200 milliót) nassolunk el. A hatalmas választékból adódóan hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy vajon melyik is az igazi, eredeti édesség. Ha kicsit törjük a fejünket, rögtön eszünkbe juthat a híres szlogen: „a pöttyös az igazi”. Vajon igaz-e az állítás? És mennyiben szellemi tulajdon a túró rudi? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a vedjegy.blog.hu tényfeltáró cikke.
A márka sikere régen sem kapcsolódott szorosan egy adott gyártóhoz, így hosszú évekig több cég is előállíthatta azt. A konkrét terméket ezért a gyártótól függetlenül, mint “túró rudit” ismerték a fogyasztók. Így alakulhatott ki mára az a helyzet, hogy bár magát a kifejezést elvileg csak egy védjegyjogosult használhatja, az elnevezéssel illethető terméket számos tejipari cég gyártja. Bár a legtöbb ember tisztában van azzal, hogy a legelterjedtebb, azaz a pöttyös termék az „igazi”, mégis sok gyártó arra törekszik, hogy termékük külalakja, csomagolása valamilyen módon utaljon arra, hogy “túró rudiról” van szó, sőt, a versengő terméknek szándékosan hasonló nevet adnak. Általános tapasztalat, hogy a köznyelv gyártótól és elnevezéstől függetlenül “túró rudinak” nevezi ezeket a termékeket.
A “túró rudi” szóösszetétel, annak ellenére, hogy ábrás formában védjegyoltalom alatt áll, az utóbbi évtizedben inkább egy bizonyos típusú túrós édesség fajtaneveként került előtérbe, így a védjegy kezdi elveszíteni egyik legfontosabb tulajdonságát, a megkülönböztető jellegét. A megkülönböztető képesség elvesztése a védjegyoltalom halála. Ez az úgynevezett fajtanévvé válás elsősorban a verbális kommunikációban figyelhető meg, ahol gyakran oly módon használják a nevet, hogy az jelentéstartalmában már nem korlátozódik a védjegyjogosult árujára vagy szolgáltatására.
Talán ebből – és a hatalmas népszerűségéből is – adódik, hogy mostanság elég mozgalmas az élet a túró rudik háza táján. Az utóbbi években több védjegyjogi konfliktus is adódott. Nem is olyan rég a FrieslandCampina Hungária Zrt. ellen indult egy védjegybitorlási per, mert az akkor már két védjegyben is lajstromozott “Edd magadévá!” szlogent használta a Pöttyös Túró Rudit népszerűsítő egyik reklámkampányában.
A piaci szereplők közül a FrieslandCampina Hungária Zrt. a Sole-Mizo Zrt.-vel is összecsapott, amiért a Pöttyös rudik gyártója töröltetné a Sole-Mizo 1997-ben bejelentett színes “Túró Rudi” védjegyét. A védjegytörlési eljárás jelenleg a Fővárosi Törvényszék előtt van és a Hivatal adatbázisa alapján úgy tűnik, hogy az SZTNH a Sole-Mizonak adott igazat, és nem törölte a védjegyet.
De kinek a kezében van most a rudi? Miért ne lehetne a rudi ismét a magyaroké?
Részletek itt:
