Döntés várható a kereskedelmi világszervezet (WTO) előtt az amerikai on-line szerencsejáték piac kapcsán kibontakozott eddigi legfontosabb nemzetközi kereskedelmi jogi vitában.

Nagy közérdeklődésre számot tartó nemzetközi jogi kereskedelmi vitát zárhat le a WTO vitarendezési eljárásának fellebbviteli fóruma ezen a héten. A döntés nem csak jogi, hanem politikai szempontból is igen kényes következményekkel járhat. Az Egyesült Államok ugyanis a jelenlegi nemzetközi pénzügyi rendszer egyik sarokkövének számító Világkereskedelmi Szervezet által lefektetett kereskedelmi szabályok egyik fő szószólója, most azonban éppen ennek a szervezetnek a szabályai kényszeríthetik egy igen fontos területen elfoglalt álláspontjának feladására.

Az amerikai szövetségi kormányzat (államainak hasonló politikáját követve) hosszú évek óta igyekszik korlátozni az on-line kaszinók működését. Az elsősorban a szerencsejáték-függőség terjedése és a pénzmosás megakadályozása érdekében tett jogalkotási kezdeményezések lezárásaként az ország tavaly ősszel büntetőjogi eszközökkel megtiltotta az on-line szerencsejátékokhoz köthető banki tranzakciók teljesítését. A döntést nagy nemzetközi tiltakozás követte, hiszen az amerikai piac elvesztése számos szerencsejáték-szervezéssel foglalkozó társaságot hátrányosan érintett. Kereskedelmi érdekeinek korlátozása miatt az Európai Unió is nemzetközi tárgyalásokat kezdeményezett az USA-val.

Ekkor azonban már évek óta folyamatban volt egy a tárgykört érintő vita egy kis karibi szigetország és a világ első számú gazdasági nagyhatalma között. Körülbelül tíz évvel ezelőtt egy Jay Cohen nevű amerikai állampolgár Antiguába költözött, ahol létrehozott egy on-line fogadóirodát, melynek működését az amerikai hatóságok 2000-ben törvénytelennek minősítették és a bírósági eljárásra hazatérő cégtulajdonosra másfél év börtönbüntetést szabtak ki. Ennek letöltése után Cohen meggyőzte az antiguai kormányt, hogy a WTO előtt támadja meg a miniállam gazdaságát erősen befolyásoló amerikai kereskedelmi politikát. A peres eljárás 2003-ban történő megindításáig ugyanis a szigetország on-line szerencsejáték-ipara egy több milliárd dolláros forgalmat generáló szolgáltatássá vált, amely akkoriban az ország összes munkahelyének mintegy tíz százalékát biztosította.

Antigua álláspontja szerint a WTO nemzetközi kereskedelmi egyezményei egyértelműen kimondják, hogy a külföldi áruk és szolgáltatások a hazaiakkal egy megítélés alá kell, hogy essenek (nemzeti elbánás követelménye). Az Egyesült Államokban az on-line kaszinókat érintő korlátozások azonban nem vonatoznak például az amerikai cégek által működtetett on-line lóversenyfogadásokra és a (többek között államilag szervezett) lottójátékokra. Ezen túl a „hagyományos” kaszinók működtetése legalább harminc államban lehetséges. Antigua szerint tehát az amerikai kormányzat a külföldön bejegyzett on-line kaszinók működtetésének betiltásával megsértette többek között a WTO joga által megkövetelt egyenlő elbánás elvét.

Az Egyesült Államok többek között azzal védekezett, hogy erkölcsi joga van hasonló korlátozások bevezetésére, hasonlóan az iszlám országokhoz, amelyek az egyébként ezzel ellentétes kereskedelmi egyezmények keretei között is szabadon tilthatják meg az alkoholos termékek behozatalát.

Az USA végül 2005 elején elvesztette az ügyet és a WTO döntése értelmében egy év alatt felül kellett vizsgálnia a vonatkozó kereskedelmi szabályrendszerét. Az amerikai kormányzat a kiszabott határidő leteltekor bejelentette, hogy mindvégig megfelelt a vonatkozó WTO szabályoknak, ezért semmi szükség a hazai szabályozás megváltoztatására. Minderre a szövetségi kormányzat idén májusban még rátett egy lapáttal, amikor bejelentette, hogy a szerencsejáték-szolgáltatásra vonatkozó szabályokat egyoldalúan eltávolítja a hatályban lévő kereskedelmi megállapodásaiból. Az amerikai hatóságok azzal érveltek, hogy ez a lépés csak álláspontjuk tisztázásának tekinthető, hiszen sohasem akarták az on-line szerencsejátékot a szabadkereskedelmi megállapodások részévé tenni.

Mivel a jogsértés ténye a WTO előtt megállapítást nyert, az Egyesült Államok nem orvosolta azt és további fellebbezésre nincs lehetőség, ezért Antigua egy új eljárásban 3,4 milliárd dollár kártérítést követel a szerencsejáték-iparának jogtalan korlátozása miatt őt ért károkért. Az ügy további különlegessége, hogy az összesen pár tízezer lakosú ország, melynek fő bevételi forrása a turizmus, nem képes az ilyenkor megszokott szankciókat hatékonyan alkalmazni. A WTO keretei között ugyanis tipikusan a jogsértő ország tekintetében bevezetett importkorlátozások, illetve vámemelések szolgálnak szankcióul. A kis karibi nemzetállam azonban a hazai piac mérete miatt ezekkel az eszközökkel nem képes befolyásolni az Egyesült Államokat. Éppen ezért azt kéri most az ügyben eljáró testülettől, hogy kártérítésként tegye számára lehetővé az amerikai szerzői jogi szabályok megsértését, tehát jogdíjfizetés nélkül hozhasson forgalomba többek között amerikai szórakoztatóipari termékeket: filmeket, zenét és számítógépes programokat. A szankció alkalmazása nem példa nélküli, Ecuador korábban már részesült hasonló kedvezményben, de nem élt a számára biztosított jogokkal, mert a pervesztes felek már ennek kilátásba helyezésétől jobb belátásra tértek.

Akármilyen döntést hoz is pénteken a WTO, az legalább két szempontból meghatározó lesz a későbbiekben. Először is, az Egyesült Államok eddig folyamatosan a WTO keretei között működő szabályrendszer betartatásának legfőbb híve volt, más országok esetében sokszor az USA emelt először kifogásokat a világkereskedelmi szervezet szabályainak be nem tartása miatt. Kérdés, hogy mennyire hajlandó saját magát alávetni a szervezet döntésének, ha az rá nézve adott esetben kedvezőtlen.

A precedensértékű per másik következménye az lehet, hogy kereskedelmi érdekeik sérelme miatt más országok is hasonló alapokon nyugvó kártérítést követelnek majd az Államoktól – a lehetséges igénybejelentők között van Japán, Kanada vagy éppen az Európai Unió (bár ez utóbbi nemrég sebtiben megállapodást kötött a szerencsejáték-iparát ért veszteségek csökkentése érdekében).