Az elmúlt hetekben az internet fenntartásának és működtetésének két fontos szereplője is napirendjére tűzte a honlapcímekkel elkövetett visszaélések számának csökkentését.
Az elmúlt napokban nyilvánosságot kapott hírek szerint a Google februártól nem szerepelteti a cybersquatting-hez kapcsolódó honlapokat a kereső AdSense nevű hirdetőfelületén. Ezzel egyidejűleg az internet kormányzásáért felelős szervezet, az ICANN is bejelentette, hogy a domain-nevekkel elkövetett visszaélések számának csökkentése érdekében változtat regisztrációs gyakorlatán.
Hamis honlapok – valódi bevételek
Közkeletű meghatározás szerint a cybersquatting egy másvalaki védjegyét képező domain név (vagy ahhoz nagyon hasonlító más elnevezés) rosszhiszemű használatát és az ennek alapján termelt profitot jelenti. A typosquatting a cybersquatting egy fajtája, mely azon alapul, hogy bizonyos számú felhasználó félre fogja gépelni az URL-ek nevét, így nem az eredetileg megcélzott oldalon köt ki. Számos felmérés igazolja, hogy több millió dolláros éves forgalmat generáló üzlet van az elgépelt honlapcímekre, véletlenül megnyitott oldalak látogatására alapozott hirdetési piac mögött. A cybersquatting-ből származó jövedelem legnagyobb része ugyanis a megtévesztő domaincímen található hirdetésekből származik, a netmarketing más eszközeihez hasonlóan itt is a kattintások számától függ a bevételek alakulása.
A cybersquatting-gel foglalkozó elkövetők munkáját az elmúlt években segítette az internet felügyeletét ellátó szerv, az ICANN domain-regisztrációs szabályozási gyakorlatának, Uniform Domain Name Resolution Policy egyik kiskapuja is. A honlapuk számára domain-t igénylő személyek számára ugyanis az ICANN egy öt napos gondolkodási időt engedélyezett, amely alatt az adott címre való igényt jogkövetkezmények nélkül (tehát díjmentese, felhasználási kötelezettség mellőzésével) vissza lehetett vonni. A WIPO már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a bejelentések ingyenes visszavonását kihasználva jelentős jogsértő gyakorlat alakult ki.
Az egyik ilyen, angolul „domain name tasting”-nek nevezett jelenség arról szól, hogy a nagy számú domaint bejelentő személyek ez alatt az öt napos időszak alatt felmérik, hogy mely internetes cím vonzza leginkább a látogatókat (akik akár véletlenül, akár szándékosan kerülnek oda) és a forgalmi adatokból az adott honlap reklámértékére következtetve döntenek az egyes címek fenti célokra történő megtartása vagy törlése mellett. A másik hasonló gyakorlat a „domain kiting”, amivel az öt napos időszakot kihasználva „ingyenesen” használnak egyes címeket olyan felhasználók, akik a határidő lejárta előtt visszavonják bejelentésüket, majd annak újbóli előterjesztésével regisztrációs díj fizetése nélkül tartanak fenn honlapokat.
Az ICANN megszünteti a kiskaput
Az ICANN az elmúlt napokban bejelentette, hogy meg akarja szüntetni az bejelentések visszavonásának ingyenességét, vagyis az eddigiektől eltérően a visszatérített regisztrációs díj egy töredékét (kb. 5 százalékát) megtartja. Az ICANN vezetője, Paul Twomey a tervekről nyilatkozva elmondta, hogy az eljárás költségmentességén egyértelműen a szabályozási kiskapu megszüntetése érdekében akarnak változtatni.
Védjegyjogi szakemberek üdvözölték az ICANN terveit, mert azok megvalósulásával több esélyt látnak a cybersquatting visszaszorítására. Az elkövetők ugyanis legtöbbször az ingyenes honlap-regisztrációval mérték fel a visszaélések elkövetésére létrehozott lapok látogatottságát.
A hamis honlapcímeken alapuló, félig legálisan működő cybersquatting-ipar rendkívül koncentrált és mára az ilyen célra tett bejelentések a „valódi” honlapbejelentések többszörösét teszik ki. Az ICANN statisztikái szerint az öt napos gondolkodási idő alatt visszavont bejelentések 95 százaléka egyazon tíz bejelentőhöz köthető, és adataik szerint egyetlen hónapban több mint 45 millió visszavont igényt rögzítettek.
Egy független felmérés szerint a világ legnagyobb vállalatainak szinte mindegyike érintett az megtévesztő néven regisztrált honlapokra alapozott üzletben, hiszen a cybersquatterek által készített honlapokon mind a Fortune magazin legnagyobb vállalatokat ismertető rangsorán, mind pedig a New York-i és a londoni tőzsdén szereplő társaságok neve megtalálható.
A kereskedelmi nevekkel és védjegyekkel történő visszaélések egyik leggyakoribb áldozata a Pfizer gyógyszergyártó (a Viagra gyártója), illetve a Microsoft vállalatcsoport. Ez utóbbi szerint például a Microsoft, illetve ahhoz hasonló elnevezést tartalmazó bejelentések száma a teljes világon akár több ezret is elérhet egy napon.
