A Jogi Fórum 2009. december 4-i Választottbíróságok témájú konferenciájának aktualitását az alternatív vitarendezési eljárások népszerűségének fokozódó növekedése adta.

A szakmai nívó mellett külön érdeme volt a rendezvénynek, hogy az előadók igen gyakorlatiasan, az ismertetett terület kézzel foghatóvá tételének szándékával álltak a hallgatóság elé, hogy a választottbíráskodás jogi természetét, általános jellemzőit, speciális jogintézményeit, a felmerülő elméleti és gyakorlati problémákat, valamint a magyar és nemzetközi gyakorlatot megismertethessék az érdeklődőkkel.

A konferenciát Dr. Éless Tamás ügyvéd nyitotta a választottbíráskodás intézményének jogi hátterét áttekintő bevezető előadásával.

Dr. Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese az eseti választottbíráskodás jogi hátterét vázolta fel a hatályos szabályozás alapján.

Az előadó érdekességként kiemelte, hogy a felek által választott bírák Európában jellemzően nem lehetnek a felek képviselői, hiszen pártatlanoknak, függetleneknek kell lenniük, Amerikában azonban ezzel szemben gyakran a felek képviselői a bírák, s a tanács harmadik tagját, az elnököt kell meggyőzniük az általuk képviseltek igazáról.

Az előadás első részében szó esett az ügyvédség szerepéről a választottbíráskodás keretein belül. Kovács Kázmér saját munkásságára és tapasztalataira is támaszkodhatott prezentációja során, hiszen szerzőtárs volt egy – nemzetközi kereskedelmi gyakorlatra alapozott – eljárási mintaszabályzat elkészítésében. A mintaszabályzat a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének ajánlását tartalmazza arra vonatkozóan, hogy amennyiben a felek eseti választottbíráskodásban állapodnak meg, milyen eljárási szabályokat alkalmazzanak, s így magának az alávetésnek is erre kell vonatkoznia. A kamarai honlapon egyébként nem csak a mintaszabályzat, de az alávetési minta is megtalálható – tudtuk meg az előadótól.

Az előadás kitért néhány gyakorlati példára, konkrét bírósági döntésre is, mellyel az eseti és az állandó választottbíráskodás közti különbséget, illetve a választottbírósági ítélet érvénytelenítésének egyébként igen szűk körű lehetőségeit szemléltette.

Az előadó felhívta a figyelmet az eseti választottbíráskodás, illetve a törvény által felsorolt szervezetek mellett működő állandó választottbíróságok működésében tapasztalható legjelentősebb elméleti és gyakorlati különbségekre is, így például arra, hogy az eseti válaszottbíróságnak nincs székhelye, nincs postacíme, nem használnak ügyszámot, és nincsen ajánlati listája sem. Az ebből levont konzekvenciákat Kovács Kázmér szintén gyakorlati köntösben tálalta a hallgatóság felé, közérthetően levezetve, hogy miért nem lehet egy az egyben alkalmazni az állandó választottbíróságok működésére vonatkozó szabályokat az eseti válaszottbíráskodás területén.
Zárásként a választottbírósági eljárás költségeiről esett szó összehasonlítva a már említett ügyvédi kamarai mintaszabályzat által tartalmazott ajánlást a Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság által alkalmazott díjszabással.

Dr. Boóc Ádám ügyvéd, az ELTE ÁJK adjunktusa, az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója zárta a délelőtti prezentációk sorát a nemzetközi választottbírósági eljárás joganyagába engedve bepillantást az ezzel kapcsolatos elméleti sarokpontok és a vonatkozó külföldi szakirodalom bemutatásával. Előadása törzsét a választottbírák pártatlanságának és függetlenségének meghatározása, illetve az egyes államok jogrendszerében fellelhető eltérő értelmezési lehetőségek, valamint az ezekből levonható konzekvenciák ismertetése tette ki.

Dr. Kraudi Adrienne, a Pénz-és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökeke a tőzsde mellett működő állandó választottbíróság működését ismertette a jelenlévőkkel, röviden vázolva a szervezet történeti előzményeit, illetve a lehetséges, és kívánatos jövőbeli jogalkotói munkát is az adott szegmenssel kapcsolatosan.

Az előadó részletesen beszélt a hatásköri szabályokat tartalmazó joganyagról, külön kiemelve egy, a gyakorlat számára iránymutatást jelentő Legfelsőbb Bírósági döntést, mely az érvényes választottbírósági kikötéssel rendelkező felek előtt nyitotta meg – immár vitát nem tűrően – a pénz-és tőkepiaci válaszottbíróság eljárásának lehetőségét abban az esetben is, ha az adott ügytípus nem szerepel a törvény által kizárólagosnak jelölt ügyek között.

A választottbírói listára való felkerülés szigorú, a pártatlanság követelményét messzemenően szem előtt tartó feltételeit követően az előadás a választottbírák kötelezettségeivel folytatódott, majd az elnökség működtetését, illetve a díjszabást ismerhette meg a hallgatóság. Jogos büszkeséggel számolt be Kraudi Adrienne arról, hogy az 1990-ben lefektetett eljárási szabályok nagyrészt változatlan formában élnek és működnek sikeresen mind a mai napig. Ezen eljárási szabályok ismertetése töltötte ki az előadás második részét, gyakorlati példákkal színesítve a prezentációt.

Dr. Faludi Zoltán ügyvéd, az Energetikai Állandó Választottbíróság (EAVB) elnöke az immár egy éve működő EAVB szervezetéről tartott előadásban a választottbíróságok specializálódásának létjogosultságára hívta fel a figyelmet. Az EAVB a piaci szereplők igényeit követve jött létre, hiszen – miként az előadó kifejtette – nem egyszer a rendes bíróságok előtti peres eljárást valamely technikai-műszaki ismeret, illetve tény bizonyításával kellett kezdeni, mint például a gáz- és az olajár összefüggései, vagy a teljesítés helyének meghatározása az áramszolgáltatás esetében. Az energetikai iparra vonatkozó jelentékeny terjedelmű joganyag alkalmazása speciális iparági és sokszor műszaki-szakmai felkészültséget is igényel, az előadó külön is kiemelte, hogy a testület létrehozásával kifejezetten nem a választottbíróságok közti versenyhelyzet megteremtése volt a cél. Az EAVB a rendes bíróságoknál gyorsabb, szakszerű és végrehajtható elbírálására vállalt missziót – miként a választottbíróságok általában – mondta Faludi Zoltán, hangsúlyozva hogy, az energetikai szektor sajátosságai miatt az ilyen típusú jogviták folyamatosan és fokozottan igénylik a gyors döntést, hiszen „a villany akkor is megy a vezetékben, ha nem vesszük át”.

A hatásköri szabályok körében egy gyakorlati tévhitet oszlatott el az előadó, mikor leszögezte, hogy lakossági fogyasztók és engedélyesek közti jogvitában nem járhat el a választottbíróság.
A prezentáció igen alaposan mutatta be a szektorban előforduló szerződéstípusokat, külön kiemelve a hazai, illetve a jelentősebb nemzetközi tendenciákat. Faludi Zoltán az egyes szerződéstípusok ismertetése körében felhívta a figyelmet a klasszikus magyar polgári jogi jogintézmények alkalmazási nehézségeire az energetikai szektorban, illetve a speciális jogintézmények létjogosultságára. Érdekes és a laikusok számára is érthető bevezetést kapott a konferencia hallgatósága az úgynevezett EFET-szerződésről, valamint a piaci szereplők tényleges szerződéskötési gyakorlatáról. Az EFET-szerződés az európai gáz- és villamosengergia-ipari kereskedők ügyleteit próbálja – egyébként igen sikeresen – standardizálni, ez azonban a szűk magyar piacon egyelőre még nem terjedt el széles körben. A szerződéstípusok ismertetése után a szerződésszegés szankciót, illetve a lehetetlenülés eseteit mutatta be az előadó – igen gyakorlatiasan eseti példákon, illetve ügytípusokon keresztül.

Dr. Lukács Józsefné, a nagy múltú Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság Titkárságának vezetője zárta a konferenciát a választottbíráskodás történetéről tartott előadásával. A Kereskedelmi és Ipakamara mellett működő válaszottbíróság a legrégebbi, s egyben legnagyobb magyar választottbíróság, hiszen 1949-ben alakult, idén ünnepelték 60 éves fennállásukat. Az előadás utolsó harmadában többek között szó esett a kamara melletti állandó választottbíróság hatásköréről, illetékességéről, eljárási rendjének jellegéről, ez utóbbi körben az ügytípusok pertárgyértékre, szerződéstípusra lebontva szolgált az előadó érdekes és hasznos információkkal az érdeklődők számára.