A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rögzíti a jogszabályok előzetes és utólagos hatásvizsgálatának kereteit. A részletszabályokat a 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet tartalmazza.
Általános rendelkezések
A rendelet tárgyi hatálya – a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi idején kiadható jogszabály kivételével – a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, valamint kormányrendelet és miniszteri rendelet tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálatára terjed ki.
Hatásvizsgálat minden olyan információgyűjtő-elemző folyamat, amelynek elsődleges célja a szabályozás hatékonyságának növelése, mely magában foglalja a szabályozás várható következményeinek megvizsgálását, majd az eredmények megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzését.
Az előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotási törvény szerint az előzetes hatásvizsgálat elvégzésével a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét kell tájékoztatni.
A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását (társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti és egészségi következményeit, az adminisztratív terheket befolyásoló hatásokat), valamint a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
A rendelet rögzíti, hogy az előzetes hatásvizsgálat során
- a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatokat, a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni;
- a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni;
- a számszerűsíthető előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni kell;
- egységes módszertani elvrendszert kell alkalmazni és
- a szabályozás várható hatásait az adott szabályozás tekintetében releváns időintervallumban kell vizsgálni.
A rendelet mellékletében egy hatásvizsgálati és egy tételes hatásvizsgálati lap található, amelyek alkalmazása a hatásvizsgálatok során kötelező. Ha a szabályozás sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik a tételes hatásvizsgálati lap, különösen indokolt esetben a hatásvizsgálati lap kitöltése alól a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: felelős miniszter), a szabályozás előkészítőjének írásbeli kérelme alapján felmentést adhat.
Az utólagos hatásvizsgálat
A jogalkotási törvény a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata keretében rögzíti az utólagos hatásvizsgálat szabályait is. Ezen szabályok szerint a miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.
Az utólagos hatásvizsgálatot a hatásvizsgálati lapon rögzítettek szerinti időpontban és módszertan alapján kell lefolytatni, melynek eredményéről a szabályozás előkészítője tájékoztatja a felelős minisztert.
A hatásvizsgálat szervezése
A hatásvizsgálati lap kitöltéséért a szabályozás előkészítője a felelős. A kitöltött hatásvizsgálati lap a kormány-előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetének mellékletét képezi az egyeztetési folyamat kezdetétől.
A szabályozás előkészítője köteles továbbá
- gondoskodni az általa vezetett szerven belül a hatásvizsgálati kapcsolattartásáért felelős szervezeti egység, személy kijelöléséről és a hatásvizsgálat szervezéséről;
- írásban tájékoztatni a felelős minisztert a hatásvizsgálati kapcsolattartó személyéről;
- elkészíteni és megküldeni a felelős miniszter részére minden év február 15-éig az általa vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységéről szóló írásbeli beszámolót (a továbbiakban: hatásvizsgálati beszámoló).
A hatásvizsgálati beszámoló tartalmazza az elvégzett előzetes és utólagos hatásvizsgálatok számát, a hatásvizsgálatok elkészítésére vonatkozó átlagos időtartamot, az utólagos hatásvizsgálatok elvégzése elmaradásának okait, a hatásvizsgálatok elkészítésére, felhasználására, hasznosulására vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat és a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.
A felelős miniszter minden év március 31-ig tájékoztatja a Kormányt a hatásvizsgálati tevékenységgel összefüggő tapasztalatokról.
A rendelet 2011. augusztus 10. napjától hatályos azzal a kitétellel, hogy a mellékletében található hatásvizsgálati lap kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2011. szeptember 30-át követően előkészített előterjesztésekre és miniszteri rendelettervezetekre kell alkalmazni.