Varga Judit igazságügyi miniszter vezetheti a Fidesz listáját a 2024-es európai parlamenti (EP-) választáson, ezért lemond posztjáról – írta szerdán a Magyar Nemzet. Orbán Viktor miniszterelnök tudomásul vette Varga Judit lemondási szándékát. A kormányfő az igazságügyi miniszteri tisztségre Tuzson Bencét, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkárát jelöli – tájékoztatta a sajtót Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
(Címlapfotót készítette: Mohai Balázs / MTI)
A miniszterrel készült interjúban a lap azt írta, hogy az értesüléseiket az igazságügyi miniszter nem kívánta megerősíteni, mert erről még a Fidesz elnökségének is döntenie kell. Az azonban biztos, hogy a választás után az EP-ben szeretné a magyar emberek érdekeit képviselni, s addig is aktívan bekapcsolódik a kampányba, és hogy ezt teljes erőbedobással megtehesse, lemond miniszteri posztjáról.
“Ez a feladat viszont, ahogyan miniszteri teendőim is, egész embert kíván, ezért a miniszterelnök úrral már közöltem is a lemondási szándékomat július 31-ével. Azt hiszem, az a helyes, ha az igazságügyi tárca vezetését átadom olyannak, aki erre száz százalékban tud koncentrálni. “
Varga Judit a konzervatív erők megerősödését reméli, és további munkájával ezt a célt fogja szolgálni – olvasható az interjúban.
A miniszter egyebek mellett azt mondta, hogy a 2024-es EP-választásnak most nagyon nagy a tétje: konzervatív fordulatot kell elérni az európai intézményekben, és ebben szeretne aktív szerepet vállalni.
Hozzátette, nem titkolt célja, hogy az európai kapcsolatrendszerben sokkal több szövetséget építsen, és ehhez az európai politikával kell fő szabály szerint foglalkozni. “Azt látjuk, hogy egy éledő konzervatív mozgalom bontakozik ki Európa-szerte. Erre kell alapozni. Mindig azt mondtam, hogy nem az számít, ki, milyen pártcsaládhoz tartozik, a lényeg az, hogy meg kell dönteni az unióban uralkodó aránytalan balliberális túlsúlyt” – fogalmazott.
A miniszter szerint mindazokat a feladatokat, amelyeket a kinevezésekor elvállalt, elvégezte. Az elmúlt időszakban sikerült két nagy megállapodást is tető alá hozni Brüsszelben:
“Decemberben a kondicionalitási eljárásban léptünk egy nagyot előre, májusban pedig az igazságügyi csomagot tudtuk lezárni, már csak a végrehajtás maradt hátra”.
A klasszikus igazságügyi területeken különösen büszke arra, hogy az áldozatsegítés országos hálózatát szinte teljesen kiépítették, az utódjának csak át kell vágnia a hiányzó szalagokat. A családjogi jogalkotás terén sokat tettek a gyermekek és a családok jogainak erősítése érdekében a civil szférával és a jogalkalmazókkal együttműködve.
Első kinevezésekor pedig történelmi méretű bírói és ügyészi illetményemelést hajtottak végre. “Úgy érzem, sokkal többet tudok tenni a jövőben, ha az én elköteleződésem a magyar emberek érdekei iránt most már az európai politikában kap főszerepet. Európa jövője szempontjából most a kampány az elsődleges: el kell hitetni az európai jobboldallal, a konzervatívokkal, hogy képesek megnyerni ezt a választást. Ez a munka pedig teljes embert kíván” – emelte ki Varga Judit.
Az interjúban a jogállamisági vitákról megjegyezte, “vannak olyanok, akik ezekben a vitákban egyfajta missziót, küldetést látnak. Nekik ez a feladatuk, és természetesen ezért mondanak borzasztó dolgokat rólunk” – közölte.
“De szerintem – és lehet, hogy bizakodó vagyok -, sokan vannak olyanok is nemzetközi kritikusaink között, akik részt vesznek ebben félreértelmezett jogállamisági harcban, de akiket a megfelelő kérdések feltevésével meg lehet győzni” – mondta.
Hozzáfűzte, hogy megfigyelése szerint egyes tagállamok akkor is szavazatukat adják bizonyos döntésekhez, ha nekik ugyan nem jó, de bíznak abban, hogy a látszólagos fals európai összhangért, viselkedésért cserébe őket soha senki nem fogja vegzálni, ha otthon nem hajtják végre a döntéseket.
“Az egyre mélyülő Európa esztelen erőltetése így viszont széteséshez, dezintegrációhoz fog vezetni. Őszinteségre van szükség, a nemzeti érdek egyértelmű meghatározására és kölcsönös tiszteletre, mert így tud egyben maradni az unió. És akkor visszatérünk oda, amit hetven évvel ezelőtt kitaláltak az európai atyák, hogy nem az államok elnyomása a cél, hanem egy nagyobb cselekvési tér megnyitása számukra, amiben mindannyian sikeresek vagyunk, s tudunk egymás sikerének is örülni”
– zárta az interjút Varga Judit.
Szakmai életút
Varga Judit 1980-ban született Miskolcon. Summa cum laude minősítéssel végzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2004-ben. Erasmus ösztöndíjjal Németországban járt egyetemre 2003-ban. Tanulmányai során többször kapott Köztársasági Ösztöndíjat.
Diplomaszerzést követően ügyvédjelöltként dolgozott először a Freshfields, Bruckhaus, Deringer, majd a Hogan&Hartson budapesti ügyvédi irodában. Ezt követően 2009-ig fogalmazó volt a Fővárosi és Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ekkor tett jogi szakvizsgát is. Mindezek mellett négy éven keresztül az ELTE Egyetemi Koncertzenekarában hegedült.
2009-től kilenc évig az Európai Parlamentben dolgozott Brüsszelben, mint politikai tanácsadó. Részt vett a Rober Schuman Centre energia jogi szakképzésén. A Brüsszelben és Strasbourgban eltöltött évek alatt részletes ismeretekre tett szert az európai uniós intézményrendszer és jogalkotás működése terén, így 2018-ban a miniszterelnök javaslatára Áder János volt államfő az európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárrá nevezte ki.
2019. július 11-én Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára az Orbán-kormány Varga Juditot – a Brüsszelbe távozó Trócsányi László helyére – igazságügyi miniszterének nevezték ki, az igazságügyi tárca mellett pedig az uniós ügyek képviselete is az ő feladata lett.
Angolul, franciául és németül tárgyalóképes szinten, spanyolul társalgási szinten beszél. Három gyermek édesanyja.
A Forbes Magazin listáján 2019-ben a hetedik, 2020-ban pedig a harmadik legbefolyásosabb női közéleti szereplő volt Magyarországon.
Tuzson Bence lesz az új igazságügyi miniszter
Orbán Viktor miniszterelnök tudomásul vette Varga Judit igazságügyi miniszter lemondási szándékát – tájékoztatta a sajtót Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A kormányfő az igazságügyi miniszteri tisztségre Tuzson Bencét, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkárát jelöli.
Tuzson Bence 1972. január 31-én született Budapesten, 1992-ban Ausztriában, 1993-ban Amerikában folytatott tanulmányokat. Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (1994, történelem-magyar szak) valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán végezte (1999), majd 2003-ban jogi szakvizsgát tett. Eközben 1997-ben ACYPL tanulmányúton vett részt az Egyesült Államokban, Houston város tiszteletbeli polgára és jószolgálati nagykövete lett. A Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda alapító tagja, amelyben 2003-tól 2014-ig volt aktív.
Politikai pályáját 1989-ben kezdte az MDF I. és XII. kerületi szervezetének tagjaként, választmányi és elnökségi tisztséget is betöltött. 1996-tól az MDNP tagja, I. és XII. kerületi alelnöke, a Fidelitas tagja. 1998-tól 2006-ig a XII. kerületi Önkormányzat fideszes képviselőjeként tevékenykedett. 2013-tól a Fidesz Pest Megye 5. választókerületének elnöke, 2014-től a térség országgyűlési képviselője.
2014-től a Fidesz-frakció szóvivőjének jelölték, egy évvel később a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkárává nevezték ki. 2018-tól a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, 2020. január 3-tól pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtikára.
Tárgyalási szintű angol és német nyelvtudással rendelkezik.
Házas, öt gyermek édesapja.
