A családi vállalkozásokat érintő változások – például válás, haláleset, generációváltás, betegség, üzlettársi konfliktus vagy éppen egy kedvező üzleti lehetőség – gyakran váratlanul következnek be. A legtöbb esetben nem az a kérdés, hogy ezek megtörténnek-e, hanem az, hogy mikor és hogyan tudunk rájuk felkészülni. A tapasztalat azt mutatja: ha nincs előre megtervezett jogi és gazdasági keretrendszer, akkor az ilyen változások akár a vállalkozás működését is veszélybe sodorhatják. A HÍD Consulting szakértője osztja meg tapasztalatait.
Megváltozott élethelyzetek – megrendülő családi vállalkozások?
A családi vállalkozás nem csupán egy gazdasági egység, hanem egy történet, amely generációkon át íródik. A családi vagyon megőrzése és továbbadása nemcsak erkölcsi, hanem kifejezetten stratégiai kérdés lett. Egy jól működő családi cég stabilitását azonban nem feltétlenül a piaci versenyhelyzet rendíti meg – sokkal inkább a váratlan élethelyzetek, családi konfliktusok vagy az utódlás hiánya.
Magyarországon a vállalkozások jelentős része családi tulajdonban van, sok esetben az alapító már betöltötte a 60. életévét.
Ennek ellenére a generációváltás tervezése, az öröklés kérdése vagy a cég jövőjének tudatos szervezése még mindig háttérbe szorul. „Tapasztalataink szerint sok vállalkozásban a mindennapi működés minden figyelmet felemészt – így nem marad tér a hosszú távú vagyonstratégia átgondolására. Pedig egy jól megtervezett jogi és szervezeti struktúra lehet az egyetlen garancia a családi vagyon fennmaradására” – mondja Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adótanácsadója.
Az alapító / tulajdonos halála felborítja a struktúrát
Kritikus pont lehet például az alapító halála vagy cselekvőképtelensége, ha nincs előre meghatározott utódlási terv. Ilyenkor nem csupán a vezetés válik kérdésessé, de meginoghat a munkatársak lojalitása és a partnerek bizalma is.
Az öröklés tervezésének hiánya hosszadalmas közjegyzői eljárásokhoz, akár családon belüli jogvitákhoz vezethet, amelyek a családi cég fennmaradását is veszélybe sodorhatják.
A családi vállalkozás tulajdonos vezetőjének vagy meghatározó tulajdonosának halála, az erre való megfelelő felkészülés hiányában, a családi vállalkozások esetében a jövedelmezőséget és a foglalkoztatási képességet alapvetően, vagy nagymértékben veszélyeztetheti. Ez különösen megmutatkozik azokban az esetekben, amikor az említett tulajdonos vezető halálának pillanatában nincs cégvezetésre feljogosított személy.
A fent említett élethelyzetváltozás kapcsán is tény továbbá, hogy napjainkban a családok jelentős részét, így a családi vállalkozások jelentős részét is, bonyolult családi viszonyok jellemezhetik, (több, eltérő érdeklődéssel bíró gyermek, több házasságból származó gyermek, a volt házastárssal való tulajdonközösségben lévő vállalkozások, több család tulajdonában lévő vállalkozások stb.). Ezen bonyolultabb családi viszonyok és tulajdonviszonyok, a családi vállalkozásokat vezető tulajdonos családfő esetleges halálát követően táptalaját képezhetik a családon belüli, vagy akár azon kívüli komoly vitáknak, a költséges pereskedéseknek, mindezek pedig a családi vállalkozás jelentős vagy akár alapvető meggyengüléséhez, sőt akár a családi vállalkozás széthullásához stb. is vezethetnek.
A fentieken túlmenően a vállalkozást irányító tulajdonos családfő esetleges halálát követően többek között számítani lehet arra, hogy az adott vállalkozás többi – nem az adott és a halállal érintett családhoz tartozó – tagjai, de akár a családi vállalkozás nem tulajdonos felső menedzsmentjei is, kevésbé lesznek lojálisak az örökössel/örökösökkel. Az örökösök ezen túlmenően és számos esetben a kérdéses vállalkozásban lévő tulajdonrészt csak hosszadalmas közjegyzői eljárást követően tudják átvenni. Ezen említett körülmények ugyancsak negatívan hathatnak a családi vállalkozások további működésére.
A családi vállalkozások tulajdonosai általában vonakodnak attól, hogy a hosszú évek óta meghatározó tevékenységet folytató, nem családtag menedzsment részére, azok hosszú távú elkötelezettsége megteremtése érdekében kisebbségi tulajdonrészt biztosítsanak az adott családi vállalkozásban, természetesen a megfelelő – a családi tulajdonosokat védő- garanciák rögzítése mellett. Ezáltal komolyan fennállhat annak a lehetősége, hogy a profi menedzsmentet egy idő után „kiég” vagy átpártól a konkurenciához, esetleg saját vállalkozást alapít stb.
Nem kevés esetben fordul elő, hogy a korábban jól működő, több tulajdonossal bíró családi vállalkozások tulajdonostársai, egy idő után már másképpen gondolkodnak a közös vállalkozásuk vezetésével kapcsolatban, esetleg megváltozott élethelyzetükből – pl.: válás, kényelmesebb életre törekvés stb. – kifolyólag különböző preferenciákat helyeznek előtérbe. Az ezen megváltozott körülményekre való megfelelő felkészülés és proaktív szabályozás nélkül komoly konfliktusok alakulhatnak ki az érintett tulajdonosok között, amely konfliktusok pedig alapvetően és negatívan érinthetik az adott vállalkozás jelenét és jövőjét.
A végrendelet szerepe a tudatos örökléstervezésben
Végrendelet hiányában a magyar törvények határozzák meg, hogy ki örökli a vagyonunkat.
A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint végintézkedés(végrendelet) nélkül a hagyaték a törvényes öröklés rendje szerint száll az örökösökre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy házastársunk és gyermekeink törvényben rögzített egyenlő arányban részesülnek minden vagyonunkból.
Ez az alaphelyzet azonban nem minden családban ideális. Gyakori példa, hogy egy vállalkozó élettársi kapcsolatban él házasság nélkül – ilyenkor végrendelet hiányában az élettárs semmit sem örökölne, hiszen törvényes örökösként nincs figyelembe véve. Ugyanígy előfordulhat, hogy valaki a sajátos családi helyzete miatt (például előző házasságból született gyermek, nevelt gyermek, testvér) nemcsak a törvényes örökösre, hanem akár jótékonysági célokra is szeretne hagyni valamennyit a vagyonából.
Egy jól átgondolt végrendelet lehetőséget ad arra, hogy eltérjünk a törvényes öröklés szabályaitól, és mi magunk rendelkezzünk vagyonunk sorsáról. Így biztosíthatjuk, hogy azok is részesüljenek az örökségből, akiket mi szeretnénk támogatni, és olyan arányban, ahogyan azt igazságosnak tartjuk.
Természetesen figyelemmel kell lenni a kötelesrész szabályaira is (azaz a végrendelet hiányában potenciális törvényes örökös számára juttatandó törvény által biztosított minimumra), de ezen keretek között is jelentős mozgásterünk van a végrendeletben.
A végrendelet egyik legfontosabb gyakorlati előnye a konfliktusmegelőzés.
Ha előre, írásban rögzítjük az öröklési szándékunkat, sokkal kisebb eséllyel alakulnak ki később családi viszályok vagy peres viták a hagyaték miatt. A hagyaték megnyílását követően gyakran a bizonytalanság és a kommunikáció hiánya vezet családi perpatvarokhoz – egyértelmű végrendeleti rendelkezések esetén viszont a családtagok pontosan látják, mi az örökhagyó végakarata. Ez nemcsak a családi békét szolgálja, hanem a vállalkozás szempontjából is kritikus lehet.
Cégöröklés esetén ugyanis, ha nincs előre lefektetett rendelkezés, a generációs vagyonátadás könnyen szétaprózódáshoz vagy vagyonvesztéshez vezethet.
„Gondoljunk arra, ha egy családi cég tulajdonjogát hirtelen több örökös között kell szétosztani: külső kényszerűségből akár eladásra vagy feldarabolásra is sor kerülhet, ha az örökösök nem tudnak megegyezni a cég jövőjéről” – hívja fel a figyelmet Szarvák Jenő. Ráadásul egy vállalkozás esetében az idő tényező kritikus: a tulajdonos halála után a hagyatéki eljárás hónapokig vagy akár évekig elhúzódhat, és ezalatt nincs felhatalmazott személy, aki stratégiai döntéseket hozhatna vagy például új ügyvezetőt nevezhetne ki a cég élére. Egy jól előkészített öröklési stratégia – melynek alapja a szakszerű végrendelet – minimalizálja ezt az átmeneti időszakot és biztosítja a cég működésének folytonosságát.
Fontos kiemelni, hogy
a végrendelet nem csupán az örökösök megnevezéséről szól. Lehetőség van benne speciális rendelkezésekre is: például gyámot nevezhetünk ki kiskorú gyermekeink mellé, vagy előírhatjuk, hogy bizonyos örökösök milyen feltételekkel jussanak hozzá a rájuk eső örökséghez.
Gyakori megoldás a tehetősebb családoknál, hogy a fiatalabb generáció csak akkor férhet hozzá jelentős vagyonhoz, ha már elért egy bizonyos életkort vagy élethelyzetet. Ilyen
komplex kívánalmak esetén a végrendeletet egyéb jogi eszközökkel is kombinálhatjuk, mint például bizalmi vagyonkezelés létrehozásával vagy alapítvány alapításával.
E megoldásokkal elérhető, hogy a vagyonunk szakértő kezekben, az általunk kívánt módon szolgálja az örökösök jólétét, miközben az öröklési illetékek és adóterhek is optimalizálhatók. A végrendeletet tehát felfoghatjuk egy személyre szabott öröklési terv alapelemeként, amely szükség esetén tovább finomítható.
Végül, de nem utolsó sorban,
a végrendelet elkészítésének formai követelményeire is ügyelni kell.
Ahhoz, hogy végakaratunk érvényes és később ne legyen megtámadható, nagyon fontos a szabályos formai kialakítás: saját kezűleg írt vagy két tanú előtt aláírt okirat, esetleg közjegyzői okiratba foglalás is praktikus lehet. Érdemes szakértő segítségét igénybe venni a végrendelet megszövegezéséhez, hiszen a pontatlan megfogalmazások vagy formai hibák veszélyeztethetik az érvényességet.
Egy jól megírt végrendelet időről időre módosítható, frissíthető is, ahogy az életünk változik.
Házasságkötés, válás, gyermek születése vagy épp egy nagyobb vagyon megszerzése mind olyan élethelyzet, amely indokolhatja a korábbi végintézkedés felülvizsgálatát. A lényeg, hogy mindig legyen naprakész rendelkezésünk arra az esetre, ha velünk történne valami – ezzel óvjuk szeretteinket és vállalkozásunkat egyaránt.
A családi vagyonstratégia éppen ezekre a helyzetekre ad átgondolt és testreszabott válaszokat. Ez nem egy sablonmegoldás, hanem egy gondosan megtervezett jogi, pénzügyi és üzleti struktúra, amely védi a családi vagyont, biztosítja a vállalkozás folytonosságát, és minimalizálja a jövőbeli konfliktusokat. Egy jól felépített stratégia nemcsak a vagyont őrzi meg, hanem annak gyarapítását is segíti – akár több generáción át.
Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adótanácsadója:
