A 2024-es évhez hasonlóan nyugodt év volt a 2025-ös a jogalkotás terén, és az utolsó napokban megszokott dömping is mérsékelt volt, de így is az utolsó 5 munkanapra jutott még a Magyar Közlöny éves terjedelmének 10%-a, illetve az ezekben a napokban még 524 jogszabályt módosítottak. – Jogalkotási trendek és statisztikák a Wolters Kluwer jogtárának adatai alapján.

 2025. január 1-je és december 31-e között összesen 1121 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, amely trendszerűen illeszkedik a korábbi években megfigyelhető csökkenéshez, az összképet tekintve közepesnek mondható.

(2024-ben 1213, 2023-ban 1567, 2022-ben 1446, 2021-ben 1517, 2020-ban 1367, 2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabályt alkotott meg a jogalkotó).

A 2025-ben kihirdetett jogszabályok összesen 11.874 oldalnyi Magyar Közlönyben voltak olvashatóak, ami továbbra is trendszerűen alacsonynak mondható. 2024-ben 11.566 oldal, 2023-ban 12.448 oldal, 2022-ben 11.882 oldal, 2021-ben 13.012 oldal, 2020-ban 11.824 oldal, míg a 2019-es évben 11.062 oldalnyi terjedelmű Magyar Közlöny jelent meg. Összehasonlításként 2018-ban 37.624 oldalnyi, 2017-ben 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt) jelent meg. Az utóbbi tizennégy év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2010-ben 32.842 oldal, 2011-ben 42.242 oldal, 2012-ben 39.048 oldal, 2013-ban 90.345 oldal, 2014-ben 27.022 oldal és 2015-ben 28.776 oldal jelent meg.

A 2025-ös évben is folytatódott a veszélyhelyzeti jogalkotás. Ebben ismét csökkenés, figyelhető meg, a 2024-es 96 db, a 2023-as 202 db és a 2022-es 267 db után,

az idei évben összesen 84 db olyan Kormányrendelet született, amit a rendkívüli jogrendre [Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés] hivatkozva alkottak meg.

Ez az összes jogszabály 7,5%-a, de ha csak a Kormányrendeleteket vesszük alapul (összesen 490), akkor ezek 17,14%-a, vagyis még mindig több mint 1/6-a veszélyhelyzeti jogalkotás volt.

Megállapítható, hogy a megalkotott kormányrendeletek száma a tavalyi év szintjén maradtű.

2025-ben 490 db kormányrendelet került megalkotásra,

2024-ben csak pár darabbal több, 494 darab volt. (2023-ban 688, 2022-ben 637, 2021-ben 832, 2020-ban 732, 2019-ben 371, 2018-ban 324, 2017-ben 532, 2016-ban 501, 2015-ben 493, 2014-ben 397, 2013-ban 565, 2012-ben 447, 2011-ben 379 és 2010-ben 376). Az idei év ebből a szempontból átlagosnak tekinthető.

2026. első napján 1167 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül

(ez majdnem darabszámra megegyezik a 2025-össel, ahol 1171 ilyen volt, 2024. január 1-jén 1374, 2023. január 1-jén 1917, 2022. január 1-jén ez a szám 782 volt). Ez az évkezdés az elmúlt 14 évet figyelembe véve bár erős, de átlagosnak mondható, és a képzeletbeli dobogóra sem fért fel. 2021. január 1-jén (942), 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686), 2018. január 1-jén 2010, 2017. január 1-jén 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Érdemes kiemelni, hogy

2026. január 1-jével „összesen” 656 jogszabály (ez viszont tényleg darabszámra megegyezik a tavalyi évvel) módosult,

így ez a szám továbbra is jelentős terhet jelent azoknak, akik felkészültek szeretnének lenni a változásokból.

Az év utolsó pár napját ismét felgyorsult jogalkotási tempó jellemezte. A karácsony előtti és a két ünnep közötti időszakban (december 22-31.), az év utolsó öt munkanapján összesen 8 Magyar Közlöny jelent meg (az egész 2025-ös évben 162 darab, 2024-ben 139 Magyar Közlöny volt, 2023-ban 194, 2022-ben 223, 2021-ben 246, 2020-ban 298 darab), összesen 1207 oldal terjedelemben (2024-ben az utolsó négy munkanapon 2137 oldal, 2023-ban az utolsó 5 munkanapon 2023 oldal, 2022-ben az utolsó 5 munkanapon 1609 oldal), az alacsony szám ellenére még így is az éves közlönytermés 10,16%-a (tavaly 18,5%) erre a pár napra esett. Tekintettel arra, hogy a december 22-i közlöny december 22-én délelőtt már megjelent a magyarkozlony.hu oldalon, ha az év utolsó közlönyeinek anyagait január 1-je nap végéig végig szerettük volna olvasni és 22-én délben egyből nekiállunk az olvasásnak, akkor naponta 110 oldalt kellett volna elolvasnunk, hogy végezzünk vele. Ez nem sok, de nyilván nem egy Gyűrűk Ura kellemességű olvasmányról van szó.

Ezen az utolsó pár munkanapon összesen 524 jogszabály módosítását rendelte el a jogalkotó (a módosítások egy része már január 1-je előtt hatályba is lépett), tavaly az a szám 1040 volt.

Idén a tavalyihoz képest nagyobb mennyiségű törvényt alkotott meg az Országgyűlés,

összesen 136 törvény és egy Alaptörvény módosítás,

2024-ben összesen 92 törvény (és két Alaptörvény módosítás) született (2023-ban 122, 2022-ben 81, 2021-ben 151, 2020-ban 179, 2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190).

Hatalmas meglepetésre trónfosztás történt és a legaktívabb minisztériumok versenyében, az idei évben a Nemzetgazdasági Minisztérium letaszította trónjáról az Agrárminisztériumot. Az NGM 2025-ben 70 rendeletet (tavaly 60 db), az AM pedig 60 rendeletet alkotott (az agrártárca 2024-ben 80, 2023-ban 189, 2022-ben 161, 2021-ben 51, 2020-ban 71, 2019-ben 67, 2018-ban 55). Ennek hátterében az áll, hogy 2025. január 1-től a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvadt az a Pénzügyminisztérium, így a korábbi PM rendeletek is az NGM-be integrálódtak ebben az évben.

A top háromban a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Agrárminisztériumot idén is a Belügyminisztérium követi, aki 55 rendelettel fejezte be az évet (2024-ben 65, 2023-ban 103, 2022-ben 83, 2021-ben 52, 2020-ban 61, 2019-ben 49, 2018-ban 46).  Nem sokkal utána, éppen csak lecsúszva a dobogóról találjuk az Építési és Közlekedési Minisztériumot, idén 52 rendeletet (2024-ben 56, 2023-ben 52 rendelet) jegyzett.

Minimális változás figyelhető meg 2025-ben az Energiaügyi Minisztérium 43 rendeletet (2024-ben 45, 2023-ben 52 rendelet) tekintetében.

Jelentős csökkenés figyelhető meg az Igazságügyi Minisztériumnála megalkotott rendeletek számában, így a 2024-es 50 rendeletet követően 2025-ben 19 rendeletet alkotott (2023-ban hasonlóan alacsony volt a maga 21 rendeletével, 2022-ben 42, 2021-ben 20 db volt), a Honvédelmi Minisztérium azonban a korábbi 26 rendelethez képest 2025-ben csak 17 rendeletet jegyzett (2023-ban 49, 2022-ben 39, 2021-ben 27 db volt).

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a tavalyi 25 után csak 14 rendeletet, a Kulturális és Innovációs Minisztérium a 2024-es 39 rendeletet követően 26 rendeletet, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a tavalyi 14 rendelet után 10 rendeletet. A Miniszterelnök kabinetfőnöke 23 rendeletet, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2, a Tárcanélküli miniszter pedig 2 rendeletet adott ki. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma idén 5 rendelettel zárta az évet (2024-ben 2 db).

Az Alkotmánybíróság tavaly 15 határozatot hozott.

A Köztársasági elnök 2025-ben 354 határozatot adott ki (2021-ben 646 határozat, 2022-ben 354 határozat, 2023-ban 269 db, 2024-ben 338 született). Az Országgyűlés által kiadott határozatok száma a tavalyi 29-ről 76-ra emelkedett, illetve ismét növekedett a Kormány által hozott határozatok száma (2021-ben 1012, 2022-ben 696, 2023-ban 621, 2024-ben 457), 596 db határozat született.

Kisebb változások figyelhető meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (15-ről 21-re) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökénél (19-ről 15-re), az Országos Atomenergia Hivatal elnöke a korábbi 5 rendelet helyett 2 rendeletet adott ki, változatlan maradt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (12 darab), és viszonylag jelentősebb csökkenés figyelhető meg a Nemzeti Banknál (66-ról 47-re).