Egy friss, jogerős bírósági ítélet megerősítette, hogy a gépjármű értékcsökkenése önálló, valós kár, amely már a baleset időpontjában bekövetkezik – függetlenül attól, hogy az autót később kijavítják vagy ténylegesen értékesítik-e. A JogLabor szakmai blog utánajárt, miként hozhat áttörést a kárrendezési gyakorlatban az EUROTAX-módszer, és hogyan nyert pert ennek alkalmazásával a Karkosák Ügyvédi Iroda a biztosítóval szemben.

A legtöbb autós számára a kárrendezési folyamat a javítási költségek kifizetésével lezártnak tűnik. A jármű helyreállítása azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a baleset valamennyi következménye megszűnt. A használt gépjárművek piacán közismert tény, hogy egy korábban sérült autó – még szakszerű javítás után is – alacsonyabb forgalmi értéket képvisel, mint egy azonos, sérülésmentes jármű.

Ez az eltérés

a gépjármű értékcsökkenése, amely nem jelenik meg a szervizszámlákon, ugyanakkor tényleges, forintban mérhető vagyoni hátrányt okoz a tulajdonos számára.

Az értékcsökkenés oka elsősorban a vevői bizalmatlanság: a potenciális vásárlók a rejtett hibáktól, a későbbi meghibásodásoktól vagy attól tartanak, hogy a javítás nem mindenben tükrözi az eredeti gyári állapotot. Ez a bizalmatlanság közvetlenül hat a piaci árra.

Az értékcsökkenés nem alku kérdése

A bírósági gyakorlat megkülönböztet műszaki és forgalmi értékcsökkenést. A műszaki értékcsökkenés a javítást követően fennmaradó, a használatot vagy az élettartamot érintő hátrányokat jelenti. A forgalmi értékcsökkenés ezzel szemben a jármű piaci megítélésének romlásából fakad. A korszerű javítási technológiák elterjedésével a forgalmi értékcsökkenés szerepe vált egyre hangsúlyosabbá, hiszen a piaci bizalomvesztés sok esetben akkor is fennáll, ha a javítás műszakilag kifogástalan.

Az értékcsökkenés mértéke nem szubjektív megítélésen alapul, és nem az adásvétel során kialakult alku eredménye. Megállapításához igazságügyi műszaki szakértő bevonása szükséges, aki a jármű kárkori és a javítást követő forgalmi értékét veti össze.

A biztosítók által a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott módszerek – így például a dr. Melegh-féle vagy a MABISZ-módszer – még a kilencvenes években születtek. Ezek a számítási rendszerek jellemzően a gépjármű kora és futásteljesítménye alapján korlátozzák az érvényesíthető értékcsökkenést, és nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci viszonyokat.

A jelenlegi használtgépjármű-piaci trendek mellett egyre gyakoribb, hogy az értékcsökkenés később, akár 7–10 éves járművek esetében is felmerül, mértéke pedig sokszor meghaladja azt az összeget, amelyet a hagyományos módszerek mutatnak ki.

Jogereős ítélet erősítette meg az új megközelítést

Ezzel szemben az EUROTAX-módszer a használtgépjármű-piac aktuális adataiból indul ki. Az értékcsökkenést a kárkori forgalmi érték és a javítást követő forgalmi érték különbözeteként határozza meg, a valós piaci viszonyok figyelembevételével. Ez a megközelítés alkalmas arra, hogy reálisan mutassa meg a balesetből fakadó tényleges vagyoni hátrányt.

A módszer alkalmazhatóságát egy, a közelmúltban másodfokon jogerőre emelkedett bírósági ítélet is megerősítette. A Karkosák Ügyvédi Iroda által képviselt ügyben a bíróság elfogadta az EUROTAX alapján készült szakértői számítást, és kimondta:

a gépjármű értékcsökkenése valós és önálló kár, amely már a baleset időpontjában bekövetkezik.

A döntés szerint az értékcsökkenés fennállása

független attól, hogy a tulajdonos a járművet kijavíttatja-e, illetve attól is, hogy azt később ténylegesen értékesíti-e.

A bíróság egyúttal rögzítette: az értékcsökkenés bármely, tudományos alapokon nyugvó szakértői módszerrel bizonyítható.

Mit jelent mindez az autósok számára?

A jogerős ítélet új irányt mutat a gépjármű-kárrendezési gyakorlatban. Megfelelően alátámasztott szakértői vélemény birtokában az értékcsökkenés akkor is sikerrel érvényesíthető, ha a biztosító elavult módszerekre hivatkozva vitatja annak fennállását vagy mértékét.

A legfontosabb tanulság, hogy

a javítási költségek megtérítése nem feltétlenül jelenti a teljes kár rendezését.

A jog eszközei rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a károsult a baleset valamennyi következményét – így a forgalmi értékcsökkenést is – érvényesítse, ehhez azonban megfelelő szakértői háttérre és jogi képviseletre van szükség.