Legkésőbb a jövő héten megjelenik a szeptemberben induló Otthon Start hitelprogrammal kapcsolatos kormányrendelet, várhatóan a hétvégétől pedig a kormany.hu oldalon keresztül elérhetővé válik egy külön honlap, amely a hitellel kapcsolatosan ad részletes tájékoztatást – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely beszámolt arról, hogy a program társadalmi vitáján számtalan igény merült fel, ennek révén
a szomszédos országokban dolgozó, magyarországi állandó lakcímmel rendelkező ingázó munkavállalók is jogosultak lesznek a kedvezményes hitelre.
Elmondta, ezt a kiegészítést Barcza Attila fideszes országgyűlési képviselő és Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP) Sopron polgármestere kezdeményezte.
A kormány arról is döntött, hogy
legfeljebb 30 ezer forintos lehet a banki díj.
Emlékeztetett arra, hogy a program szeptember 1-jén indul, abban a 18. életévüket betöltöttek vehetnek részt, kétéves jövedelem és kétéves társadalombiztosítási jogviszony is a hitelfelvétel feltétele.
“Ingázók esetében a társadalombiztosítási jogviszonyba a szomszédos országban fennálló foglalkoztatás is beleszámít, azaz magyarországi lakóhely és a szomszédos országban lévő munkaviszony szükséges”
– jegyezte meg.
Gulyás Gergely elmondta, a hitelt az veheti fel, aki az elmúlt tíz évben belterületi lakóingatlannal nem rendelkezett, vagy csak 50 százalékot elérő és azt meg nem haladó tulajdonrésze volt, illetve a tulajdoni hányadának az értéke nem haladta meg a 15 millió forintot.
“Legfeljebb egy belterületi lakóingatlan esetén lehet valakinek legfeljebb 50 százalékos tulajdonrésze, tehát kettő esetén erre már nem jogosult” – mutatott rá.
A miniszter közölte:
a hitel maximálisan igényelhető összege 50 millió forint, legfeljebb 3 százalékos kamattal, ami a teljes futamidő alatt fix marad, a leghosszabb futamidő 25 év lehet, a hitelt új és használt lakás vásárlására, építésére és tanya vásárlására is fel lehet venni.
Azt mondta, számtalan kérdést kaptak a négyzetméterárral kapcsolatban: legfeljebb másfél millió forint lehet a négyzetméterár, az ingatlan értéke pedig legfeljebb 100 millió forint abban az esetben, ha lakásvásárlásról van szó, lakóház vagy tanya vásárlása esetén 150 millió forint a felső értékkorlát.
Kitért arra, hogy az alapterület szabályozásánál a legmegengedőbb formát próbálták megcélozni:
a jogszabály az alapterület fogalmat fogja rögzíteni (nem pedig a bruttó, nettó vagy hasznos alapterület fogalmat), arra figyelemmel, hogy az igénylő számára a legkedvezőbb lehetőséget kell alkalmazni.
Gulyás Gergely ismertetése szerint a hitel felvételéhez tízszázalékos önerő kell, a megvásárolt ingatlanban pedig állandó lakcímet létesíteni nem szükséges.
Használati jog nem engedhető az ingatlanra, de albérletbe kiadható.
A miniszter szólt arról is,
az állam megbecsülését mutatja a közszolgálatban dolgozók felé az otthontámogatási program.
Gulyás Gergely azt mondta, a miniszterelnök által szerdán bejelentett program fontos segítség azoknak, akik a közszolgálatban dolgoznak. Az otthontámogatás a lakáshitel törlesztésére vagy pedig új lakáshitel önrészének kifizetésére költhető.
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők vehetik majd igénybe – mondta, jelezve, a részletes szabályokról, az érintettek köréről jövő heti ülésén dönt a kormány.
Elmondta,
az évi nettó egymillió forintos támogatásra ugyanolyan kedvező adózási szabályok vonatkoznak majd, mint a kafetériára, az, aki ezt a támogatást igénybe veszi, 12 hónapra összesen egymillió forintot kaphat.
A támogatás például felhasználható az Otthon Start hitel 10 százalékos önrészéhez jövő év január elsejétől, amikor a program indul – részletezte, hozzátéve, annak sincs akadálya, hogy a támogatást következő években a lakáshitel törlesztőrészletére fordítsák.
A miniszter bejelentette azt is, hogy
kiterjeszti a kormány az 5000 fő alatti településeken indított élelmiszerüzlet-támogatási programot.
Gulyás Gergely elmondta: egy korábban megjelent kormányhatározat szerint négymilliárd forintot biztosított a kormány a kisboltokat támogató programra, amelyben a kistelepülések élelmiszerüzletei 3 millió forint támogatásra pályázhattak. A programra ugyanakkor több mint 10 milliárd forint értékben pályáztak: 2392 pályázótól 3527 kérelem érkezett 1966 különböző településről, és általában egy vagy két boltra kértek támogatást egyéni vállalkozók.
A kormány úgy döntött, hogy a szükséges forrásokat biztosítja, így valamennyi pályázó megkapja a támogatást, akinek a kérelme megfelel a feltételeknek – közölte a miniszter.
Vitályos Eszter kormányszóvivő az elmúlt héten átadott fejlesztésekről beszámolva elmondta: Révfülöpön 533 millió forint vissza nem térítendő támogatásból turisztikai látogatóközpont-fejlesztést fejeztek be, Nyírbátorban közel 1 milliárd forintos beruházásból magasan képzett munkások számára épültek dolgozói lakások, Miskolcon pedig a DVTK akadémiáját fejlesztették 600 milliós állami támogatással. Erdőkertesen 151 milliós támogatással közösségi épületeteket újítottak fel, Sajóbábonyban kilátó épült, Levél településen új egészségházat adtak át, Hangácson pedig külterületi utakat újítottak fel – közölte.
Gulyás Gergely Európa érdekeivel ellentétesnek, Európa és Magyarország számára hátrányosnak értékelte az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött vámmegállapodást a Kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: biztosan állíthatják, hogy “ha Magyarország saját nevében tárgyalhatott volna, akkor Orbán Viktor jobb megállapodást tudott volna kötni Donald Trump amerikai elnökkel annál, mint amilyen az Európai Bizottságnak sikerült.” Értékelése szerint ennél a megállapodásnál a britek, akik kiléptek az EU-ból, jóval kedvezőbbet tudtak elérni.
Megjegyezte: “Az csak az egyik része az Európai Unió megaláztatásának, hogy míg az EU vámmenteséget biztosít az Egyesült Államoknak, addig elfogadja a 15 százalékos – az uniós exportra kivetett – vámkulcsokat, de az Európai Bizottság még arra is kötelezettséget vállalt, hogy jelentős mennyiségben fog – elsősorban energiát és más termékeket – vásárolni az Egyesült Államokból.”
A megállapodást ezen részét a miniszter jogilag kétségesnek nevezte. Arra hivatkozott: “Míg a vámpolitika közös uniós hatáskör, így ezen a területen van felhatalmazása a bizottságnak megállapodni, addig a befektetés- és az energiapolitika tagállami hatáskör, itt a bizottságnak sem eszköze, sem joga nincs a vállalt kötelezettségek kikényszerítésére. Várjuk azon tagállamok jelentkezését, akik felhatalmazták a bizottságot, és vállalták, hogy ilyen mennyiségben fognak vásárolni az Egyesült Államoktól” – tette hozzá.
“A közös uniós hatáskör miatt a megállapodás vámmal kapcsolatos része Magyarországra is vonatkozik, egyéb részei viszont Magyarországra semmilyen kötelezettséget nem hárítanak” – mondta Gulyás Gergely.
Úgy értékelt: “A megállapodás nem csak nehezíti az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelmet, és egyenlőtlen viszonyokat hoz létre, hanem olyan kötelezettséget is vállal, amelyet a bizottságnak nem áll módjában betartani.” Szerinte az Európai Bizottság téves politikát folytatott az Egyesült Államokkal kapcsolatban, Brüsszel egyértelműen a demokrata adminisztrációt támogatta az amerikai választások során, most pedig egy republikánus elnökkel kellett megállapodnia. “Ebből a helyzetből sikerült egy rendkívül kedvezőtlen megállapodást létrehozni” – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy miként szólhat egy Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodás Ukrajnáról, illetve mit tartalmazhat az a megállapodás, amely Ukrajnával kapcsolatos, a miniszter elmondta: “A megállapodás részeként amerikai katonai felszerelések és fegyverek vásárlása is megtörténhet.”
Leszögezte ugyanakkor, hogy az EU-ban csak a tagállamok önkéntes döntése lehet, hogy mekkora értékű beruházásokat hajtanak végre az Egyesült Államokban, illetve milyen értékben vásárolnak onnan, mert “az Európai Bizottság önmaga nem tud beruházni” – fogalmazott.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter biztos abban, hogy a szerződés téma lesz a következő uniós csúcson, az más kérdés, hogy létrejön-e a bizottsággal szemben a többség, vagy a tagállamok egy része úgy gondolja, hogy a kötelezettségek elodázhatóak.
Arra, hogy a cseh pénzügyminiszter mintegy 0,2 százalékos GDP-csökkenést vár a vámmegállapodástól, a miniszter úgy reagált: a magyar kormány hasonló, talán valamivel kisebb mértékű hatással számol.