A nizzai szerződés ír jóváhagyása után az Európai Központi Bank (EKB) felgyorsítja új működési szabályzatának kidolgozását. A bővítés okoz némi fejfájást.
Az EKB szóvivője megerősítette a Süddeutsche Zeitungnak, hogy néhány héten belül elkészítik a bank új működési rendszerére kidolgozott javaslatot. A nizzai szerződéssel összhangban álló javaslatot reményeik szerint minősített többséggel elfogadja az EU Tanácsa, megváltoztatva ezzel a bank alapszabályát.
A kiszivárgott információk szerint egyelőre nem módosul az az alapelv, hogy minden nemzeti banknak egy szavazata van a döntéshozatalnál, de az irányítás hosszú távra szóló legjobb módszeréről komoly viták folynak. Az EKB elnöke, Wim Duisenberg a rotációs elvet alkalmazná a bank vezetésénél, de a nagyobb országok közül néhányan szeretnének állandó helyet az irányító testületben, mások pedig nyomást gyakorolnak, hogy a szavazási rendszert változtassák meg: a voksok értékét tegyék arányossá az adott ország méretével. Természetesen a fő problémát az okozza, hogy a big bang után jelentősen bővül az EKB-ben képviselettel rendelkező nemzeti bankok száma, s ez a döntési folyamat jelenlegi szisztémájának újragondolását igényli.
Az EKB vezető testülete, a kormányzó tanács jelenleg a szűkebb vezető testületből (elnök, alelnök és négy tag), valamint a tagországok nemzeti bankját képviselő kormányzókból áll. Az egyszerű többség – néhány kivételtől eltekintve – elegendő a döntéshozatalhoz, ezt a szisztémát azonban nem tartják “szerencsésnek” a hatékony munka szempontjából, ha a 10 új tagállam képviselője elfoglalja helyét a tárgyalóasztalnál. A félelmek alapja nyilvánvalóan nem pusztán az a technikai probléma, hogy a döntéshozó testület létszáma jelentősen megnő, hanem elsősorban az, hogy az “újak” egyszerre túl nagy létszámban jelennek meg, s esetleges összefogásukkal aránytalanul nagy érdekérvényesítő lehetőséghez jutnak.