Több polgárjogi és személyiségi jogokat védő szervezet fogott össze az Amerikai Polgárjogi Unióval (ACLU), és pert indítottak az USA igazságügyi minisztériuma ellen, hogy az hozza nyilvánosságra, miként élt kiterjesztett megfigyelési/lehallgatási jogkörével.
Az ACLU csütörtökön fordult keresetével a bírósághoz, miután állítása szerint a minisztérium ügyet sem vetett kérésükre, amikor az információs szabadsági törvényre hivatkozva adatokat kért az egy éve törvénybe iktatott Patriot Act érvényesítéséről.Csatlakozott a beadványhoz az EPIC, az Amerikai kiadók a szólásszabadságért alapítvány, valamint az Olvasás szabadságáért alapítvány is. A Patriot Act kibővítette a hatóságok megfigyelési jogkörét: a rendőrök és az FBI immár kigyűjtheti a gyanúsított által felkeresett URL-eket és e-mail címeket, listázhatja, mely címekről kap leveleket, bár a levelek tartalmát nem vizsgálhatja.
A felperesek azt szeretnék, ha a kormányzat nyilvánosságra hozná, hányszor kértek adatokat könyvtáraktól, könyvesboltoktól vagy az internetszolgáltatóktól. “Túlságosan széles körűek ezek a jogosítványok ahhoz, hogy a közvélemény ne ellenőrizhesse őket”, fogalmaz David Sobel, az EPIC vezető jogtanácsosa. A képviselőház jogi bizottságának elnöke, James Sensenbrenner nemrég ismertette bizottsága hasonló körben végzett vizsgálatának eredményeit. Õt kielégítették a minisztérium válaszai, holott azok igencsak általánosak voltak – ennél az ACLU és az EPIC konkrétabb válaszokat szeretne.