Írországban, valamint Dániában, Hollandiában és Svédországban az uniós csatlakozást követően munkavállalási engedély nélkül, szabadon vállalhatnak munkát a magyarok – tájékoztatta Iván Gábor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője pénteken Budapesten az újságírókat.
Elmondta: Írország a munkaerőpiaca teljes felszabadításáról döntött, a másik három ország is szabad munkavállalást biztosít, de fenntartja a jogot védintézkedésekre, ha valamelyik régióban vagy szakterületen számottevő feszültséget okoz a magyar munkavállalók nagy száma. Várhatóan az előző országokhoz hasonlóan szabad munkavállalást biztosít már a csatlakozástól Görögország, Olaszország és Spanyolország is. Ezt szóban már többször kifejezték, a szándék megjelenik levelekben is, de ennek írásos megerősítése még nem történt meg. Még nem tudni, miként dönt Luxemburg és Portugália – mondta a főosztályvezető. Luxemburg valószínűleg novemberben közli végleges válaszát. Esély van rá, hogy szintén teljesen szabad munkavállalási lehetőséget biztosít a csatlakozástól. Portugália kivárja Spanyolország döntését. A többi tagország a csatlakozást követő két évig nemzeti szabályozását alkalmazza a magyar munkavállalókra. Ennek mibenlétéről hivatalosan még nem nyilatkoztak, a magyar diplomácia törekvése viszont, hogy a csatlakozási népszavazásig ezeket a tényezőket is értékelhessék a magyar állampolgárok. Az eddigi nyilatkozatokból kiderül, hogy az Egyesült Királyság valószínűleg a kétéves átmeneti időszak után dönt a munkaerőpiaca teljes felszabadításáról, de addig is több könnyítést kíván bevezetni. Így például már jövőre megadja a lehetőséget a tervek szerint a fiatal magyar munkavállalók kedvezményes két évre szóló munkavállalására.
Finnországban a kétéves nemzeti szabályozás fenntartása is nagy fokú munkavállalási szabadságot jelent. Finnország is úgy nyilatkozott, hogy a két év után már ezt a gyakorlatilag formai korlátozást is megszünteti. Franciaország esetében még nem tudni, miben áll majd a kétéves nemzeti szabályok fenntartása. Belgium vonatkozásában annyit mondott Iván Gábor, hogy feltehetően ez az ország sem tartja fenn két év után ezt az átmeneti korlátozást. A magyar munkavállalók közül a legtöbben Ausztriában és Németországban dolgoznak jelenleg is. Ez a két ország szintén a nemzeti szabályozását alkalmazza két évig. Ennek pontos mibenlétéről még nem sikerült egyezményt kötni, de a jelenlegi feltételek minden bizonnyal javulnak, hiszen erre vállalt kötelezettséget valamennyi tagország. Mint a főosztályvezető elmondta: Ausztriában jelenleg 1.400-as keretszám alapján dolgozhatnak magyarok a határ menti régióból az átlagosnál kedvezőbb munkavállalási feltételekkel, 900-an pedig a gyakornoki egyezmény keretében juthatnak így munkához. Az egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel Ausztriában dolgozók számát tízezerre lehet becsülni.
Németországban a magyar és német cégek közötti szerződések alapján 7.000-es kvótának megfelelő számú magyar munkavállaló dolgozhat. Ezen felül a gyakornoki egyezmény 2.000 magyar munkavállalására ad lehetőséget. Az egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel Németországban dolgozó magyarok számát több mint tízezerre becsülik. Iván Gábor szólt arról, hogy a többi uniós tagállamban ennél jóval kevesebb magyar dolgozik egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel. A legtöbb országban százas nagyságrendű számról van szó, csak az Egyesült Királyságban és Hollandiában éri el vagy haladja meg az ezret az egyénileg megszerzett munkavállalással ott dolgozó magyarok száma. A főosztályvezető szólt arról, hogy a kétéves átmeneti időszak után valamennyi, a korlátozást alkalmazó tagországnak értékelnie kell, jelentettek-e feszültségeket munkaerőpiacukon az új tagországokból érkező munkavállalók. Ennek alapján dönthetnek úgy, hogy még további három évig fenntartják a korlátozást. Ezt követően ismét értékelniük kell a helyzetet, s újabb két évre csak akkor hosszabbíthatják meg a korlátozást, ha bizonyíthatóan kedvezőtlen e munkavállalók szerepvállalása az adott ország munkaerőpiacára.