Várhatóan decemberben kerülhet a parlament elé az üvegzsebprogramnak nevezett törvénymódosítási csomag – közölte Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hétfőn Budapesten.
A Korrupcióellenes küzdelem Magyarországon című decemberi konferencia sajtótájékoztatóján a közpénzügyi államtitkár kiemelte az Állami Számvevőszék jogkörének bővítését, költségvetési fejezetek cégalapításának szigorítását, illetve a bizonyos értékhatár feletti szerződések nyilvánossá tételét. Elmondta, hogy a javaslatok között van kétharmados többséget igénylő módosítás is, ám remélte, hogy a csomagot az ellenzék is megszavazza.
Megerősítette, hogy az eddigi korrupciógyanús ügyekben kezdett vizsgálatok alapján több esetben tettek büntetőfeljelentést, és valószínűsítette, hogy az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) korábbi tevékenységével összefüggésben a jövőben több rendőrségi feljelentés is születik. A módosító javaslatok közül az egyik legjelentősebbnek nevezte az államtitkár az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogkörének kibővítését. Hangsúlyozta, hogy ezzel az ÁSZ egészen a költségvetési pénz végső felhasználójáig juthatna el, és az utolsó pontig ellenőrizhetné a pénz útját. A fejezeti kezelésű cégalapításokról szólva hangsúlyozta, a javaslat ezt kormánydöntéshez kötné, megerősítve, hogy az állami kisebbségi tulajdonlásnak ezekben az esetekben nincs értelme.
- A bizonyos értékhatár feletti szerződés nyilvánosságra hozatalához az üzleti titokra vonatkozó jogszabály előírásait kell módosítani – mondta Keller László, jelezve: ezt úgy kell megoldani, hogy a cégek piaci versenypozícióin ne rontsanak, ám a közérdekű információk napvilágra kerülhessenek. Sürgette, hogy a közállapotokról reális képet kapjanak az állampolgárok, amit a korrupcióelleni testület felállítása is elősegít. Utalt arra, hogy a testület közös cselekvési programot fogalmaz meg a korrupció ellen. – A testületben részt vevő egyetemi tanárok, politológusok és más szakemberek a korrupció elleni küzdelemben nagy jelentőséget tulajdonítanak az oktatásnak, illetve a lakosság tájékoztatásának – tette hozzá az államtitkár.
Papanek Gábor, az GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója kiemelte: a korrupciót illetően Magyarország ugyan nem áll rosszul, de Olaszországot kivéve valamennyi uniós tagállam jobb helyzetben van. A gazdaságkutató utalt arra, a korrupció által okozott kár nagyságrendje csak becsülhető, évente több száz milliárd forintot jelent a gazdaságnak. Hozzátette, számításaik szerint a korrupció néhány tized százalékkal is csökkentheti a GDP-t. Papanek Gábor a legkedvezőtlenebb területként említette az egészségügyet, a közbeszerzéseket, a rendőrségi korrupciót, illetve a pártfinanszírozást.