Csütörtökön áll a Legfelsőbb Bíróság elé Székely Zoltán, a vesztegetéssel vádolt volt kisgazda képviselő, akit bíróság első fokon, nem jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélt. A másodfokú tárgyaláson a Legfőbb Ügyészség szigorúbb, pénz-, illetve legalább hét éves börtönbüntetés kiszabását kéri.
A 2002 május 27.-ei elsőfokú ítélet szerint bebizonyosodott: Székely Zoltán 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) ellenőrző albizottságának elnökeként találkozott Emőd polgármesterével, és megpróbálta megszerezni egy több milliárd forint értékű csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát. Továbbá Székely megpróbálta rábírni Emőd első emberét: vonja be a beruházásba az általa megjelölt céget. A bíróság szintén elmarasztalta Székelyt amiatt, hogy a képviselő az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól. A politikus cserében ígérte: nem támadja meg azt a közbeszerzési pályázatot, melyben a vállalkozó számára kedvező döntés született. Balla Dániel azonban riadóztatta a rendőrséget, így, amikor Székely 2000 októberében a Gellért téren átvette a summát tartalmazó táskát Ballától, az ügyészségi nyomozók tetten érték. A vesztegetéssel vádolt egykori honatyát 2000 decemberében tartóztatták le.
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság kimondta: az előző ciklusban előbb kisgazda, majd a botrány kirobbanása után független országgyűlési képviselő bűnös kétrendbeli, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésben. Az ügyész az ítélet súlyosbításért, Székely Zoltán védője pedig a felmentésért fellebbezett, így került az ügy a Legfelsőbb Bíróságra. Székely Zoltán az eljárásban tagadta bűnösségét: álláspontja szerint provokációról, törvénysértő eljárásról van szó.
A Legfőbb Ügyészség (LÜ) az ügy súlyosságára való tekintettel túlzottan enyhének találta az első fokon kiszabott büntetést. Székely Zoltán ugyanis parlamenti képviselőként, ebből származó hatalmával visszaélve követte el cselekményeit: így rendkívül komoly erkölcsi kárt okozott. Így az LÜ, mivel a vádban foglalt cselekmények alapján halmazati büntetésként 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, hét évet meghaladó börtönbüntetést tart indokoltnak. Az LÜ továbbá kifogásolta, hogy a Fővárosi Bíróság nem ítélte pénzmellékbüntetésre Székely Zoltánt, holott a törvény lehetőséget ad rá – írja a Népszava.