Nyolc hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság azt a férfit, aki október 11-én délelőtt azzal hívta fel a Ferihegyi Repülőteret, hogy a Malév 550-es járatán bomba van.
A gép, fedélzetén a 160 utassal és a hat fős személyzettel, mintegy negyedórás repülés után visszafordult Budapestre. A gépet átvizsgálták, de bombát nem találtak rajta. Bagó István egy fővárosi kávézóban dolgozott, melynek vezetése úgy döntött, a jó munkáért egy jutalomkirándulást sorsolnak ki az alkalmazottak között. Bagó igazságtalanságtalannak tartotta, hogy nem ő nyerte el a jutalomutat, ezért bosszút esküdött. Egy nappal a gép indulása előtt a tudakozóból megszerezte a Ferihegyi Repülőtér telefonszámát, majd másnap, a gép indulását követően fenyegető telefont intézett az egyik alkalmazotthoz, miszerint a gépen egy bomba van. A gépet – melyen kollégái utaztak – visszafordították, majd a repülőtéren átvizsgálták, de azon semmi gyanús csomagot nem találtak.
Korábban az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vádlott más előtt a köznyugalom megzavarására alkalmas, olyan valótlan tényt állított, melyben közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegetett. Enyhítő körülményként értékelték, hogy a vádlott beismerte tettét, és őszinte megbánást tanúsított, súlyosbító körülmény volt azonban, hogy a vádlott visszaesőként követte el a bűncselekményt, mivel három éven belül egy rablás miatt már felelősségre vonták. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság azt is, hogy az ilyen, és ehhez hasonló események mind az országban, mind nemzetközi viszonylatban igen elszaporodtak.
A bíróság összességében úgy ítélte meg, hogy az egyéni és az általános bűnmegelőzési célok közül nagyobb súlyt kell adni az általános prevenciónak, annak a körülménynek, hogy a bíróság ítélete az elkövetőn kívül másokat is hathatósan visszatartson az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetésétől. Az X-Press információi szerint a vádlott – aki egyébként nem volt jelen a másodfokú bíróság ítélethirdetésén – jelenleg is tárgyal a Malévval a fizetendő kártérítés módjáról és mértékéről, ám megállapodás ezidáig nem született. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság az elsőfokú ítéletet helyben hagyta, így az jogerőre emelkedett.