A holnapi napon szavaz a Ház a büntetőtörvénykönyv módosításáról. A javaslat legközismertebb része a kábítószer-fogyasztás szankcionálásával kapcsolatos.
A Fidesz-kormány az elmúlt ciklusban Európa legszigorúbb drogtörvényét vitte a parlament elé. 1999. március elseje óta csak a függők választhatják a gyógykezelést a büntetés helyett, feltéve persze, ha csak fogyasztáson és nem kereskedésen kapják. A probléma abból adódott, hogy a függők sokszor saját adagjukért kereskedtek az anyagért. A mostani javaslat szerint nemcsak a függők, hanem azok is választhatják a gyógykezelést, akik csekély mennyiségű drogot fogyasztottak, vagy adtak át. Az új szabályozás tehát nem büntetné azokat, akik csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termesztenek, előállítanak, megszereznek, vagy tartanak, ezenkívül azok is mehetnek kezelésre börtön helyett, akik csekély mennyiségű anyagot adnak át vagy kínálnak. Persze nem mindannyian.
“Úgy fogalmaz a törvényjavaslat, hogy az elterelést nem lehet alkalmazni a kínálási és az átadási magatartásoknál, ha az illetővel szemben az elmúlt két évben ismételten illetve megelőzően eljárás indult kábítószerrel való visszaélés miatt és ott felelősségre vonták. Ez az, ami az eredeti javaslathoz képest érdemi változást jelent” – magyarázza Soós László, az Igazságügyi Minisztérium Büntetőjogi Főosztályának vezetője. “Itt a csekély mennyiség 10 heroin-pakettnek, vagy 10 LSD bélyegnek a nagyságát jelenti, ami nem kis mennyiség azt üzenjük a terjesztőnek, hogy csak ekkora mennyiséggel tessék menni discóba, oktatási intézménybe vagy bárhová” – mondja Dávid Iboly (MDF) volt igazságügy-miniszter. A legtöbb módosítást kidolgozó szocialista képviselő szerint a javaslat legfőbb célja, hogy a fogyasztó maradjon ott, ahol nem válik masszív drogossá, és gyógyítása a legjobban biztosított.
“Jobb bűnmegelőzésre és bűnüldözésre van szükség: a rendőrök pontosan tudni fogják, ki az, aki valóban csak fogyasztó, ezért meg kell adni a lehetőséget, hogy ne hulljon ki a társadalomból, és ki az, aki kereskedő és mások életével játszik” – mondja Avarkeszi Dezső. A volt igazságügy-miniszternek az a legfőbb problémája, hogy a javaslat az egyáltalán nem büntethető kategóriába sorolja azokat, akik otthon termesztik saját adagjukat és azokat a nagykorúakat is, akik fiatalkorúakon keresztül terjesztik a drogot. “Szemébe röhög a rendőrnek: ami itt van nálam, az a sajátom. De hogy hányszor fordul meg az iskolai buli és a lakása között a mindig csekély mennyiséget magánál tartó fiatal..nézzék ki a rendőrök, rohangáljanak utána, bizonyítsák be, hogy most elfogyasztotta – kinek adta. Nincs erre a rendőrségnek ideje” – mondja Dávid Ibolya. Múlt héten egy konferencián elhangzott: a mai szigorú szabályok mellett sem kerültek tömegesen börtönbe a fogyasztók. Tavaly 177 fiatalkorúból csak hárman. A többieket zömében próbára bocsátották. Az 1599 felnőttből pedig 200-at zártak be kábítósze rfogyasztás miatt. Répássy Róbert (Fidesz) szerint három év kell ahhoz, hogy kiderülhessen: eredményes volt-e a szigorítás. Drogok miatt évente 40-50 ember hal meg – alkohol miatt ezerszer annyian. A drogfüggők száma 50-60 ezer, az alkoholisták száma tízszer annyi. Az alkalmi drogfogyasztók becslések szerint 150 ezren vannak.
Az állam éppen onnan vonul ki, ahonnan nem kellene, ott erősödik, ahol nem kellene. Kivonul a drogpolitika területén a büntetőjog szigorából, de megerősödik az állam például a demonstrációk ellenőrzésében. Szerintünk a btk. leginkább olyan politikát valósít meg, amely leginkább a lágy drog és a kemény gumibot politikájában fogalmazható meg. Azt már a javaslat benyújtásakor jelezte az igazságügy-miniszter, hogy a terjesztők esetében néhol szigorodik a szabályozás. A szocialista képviselők erre egy lapáttal még rá is tettek. Az viszont tény, hogy a kriminológiai intézet és a témában szakértő Társaság a Szabadságjogokért egyesület felmérése szerint a szigorítás után az eljárások nagy része, mintegy háromnegyede a fogyasztók ellen irányult. Gusztos Péter (SZDSZ), bár a frakció igen szavazatát nem befolyásolja, mégis levelet írt a szocialistáknak. Kérte, hogy vonják vissza a szigorításra vonatkozó plusz módosítójukat. Amellyel 3 év helyett 5 évre büntetnék azt a nagykorút, aki fiataloknak árulja a csekély mennyiségű anyagot, pláne ha például egy iskola mellett dílerkedik. Így ugyanis az ügyész nem tudja a vádemelést halasztani, a bíró pedig próbára bocsátani a gyanúsítottat, mert öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménynél erre nincs mód. A drogszakemberek már most nagyon örülnek az új szabályoknak. Arra azonban mindenki figyelmeztet, hogy fejlesztések, és kellő számú kezelőhely híján nem lesz egyszerű a gyakorlat.