A minisztérium és a szoftveróriás külön-külön megfogalmazott beadványban ellenzi, hogy beavatkozzon a trösztellenes eljárásba a Computer & Communication Industry Association (CCIA) és a Software and Information Industry Association (SIIA).
Mindkét szervezet még a múlt hónapban fogalmazta meg tiltakozását a cég és a minisztérium, valamint a kilenc felperes állam megegyezése ellen, amelyet novemberben szentesített az első fokú bíróság. A két szervezet lényegesen keményebb jogorvoslati döntést követel a Microsoft ellen, és megfogalmazta igényét a perbe történő bekapcsolódásra a Tunney-törvény értelmében – amely kimondja, hogy a végső döntés előtt bárki véleményezhet egy megegyezést, ha úgy véli, sérül az egyéni és a közérdek. Azonban mind a minisztérium, mind a Microsoft úgy véli, hogy a csoportok igénye azon a téves feltételezésen alapul, hogy a “per kimenetele biztosítja az igazságszolgáltatás lehető legszélesebb körű érvényesülését”, csak azt felejtik el, hogy az ő érdekeiket is képviselték a per során.