A BSA és az IDC közös tanulmánya szerint az illegális szoftverhasználat csökkentésével nem csak a szoftvergyártó cégek járnának jól: a kormányok számára nagyobb adóbevételt, az állampolgárok számára több munkahelyet jelentene a változás.

Az IDC 2002 elején kezdte el annak a tanulmánynak a kidolgozását, amely az információs technológiai kiadások gazdaságra gyakorolt hatását méri fel, mondta el Komáromi Zoltán, az IDC szakértője egy keddi háttérbeszélgetésen. A kutatómunka során keletkezett modellt kombinálták a BSA (Business Software Alliance) szoftverhasználattal kapcsolatos adataival. Így született meg az a becslés, miszerint a magyarországi szoftverillegalitási arány tíz százalékos csökkenése (ha a jelenlegi 48 százalékról az EU-s átlagot jelentő 38 százalékra változna 2006-ig) négy év alatt 83 millió dollár adóbevételhez juttatná az államháztartást és kétezer új informatikai állás létrejöttét tenné lehetővé. Mindeközben a high-tech szektor magyarországi képviselőinek árbevétele négy év alatt 425 millió dollárral nőhetne, arról azonban nem szól a fáma, hogy ebből mennyi jutna a BSA által képviselt vállalatoknak.

A tanulmány megemlíti, hogy 1995 és 2001 között a belföldi szoftverek és informatikai szolgáltatások eladása éves átlagban 27 százalékkal nőtt, ez átlagban 729 millió dollár árbevételt jelentett a magyar nemzetgazdaság számára. Ezen időszakban 11 000 informatikai állás jött létre. Az előrejelzések szerint továbbra is a szoftveripar fogja betölteni a vezető szerepet a magyar informatikai ágazatban, és az illegális szoftverek arányának csökkenése tovább fokozza a növekedést, írta a dokumentum. Komáromi Zoltán ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy ezek csupán becsült adatok, amelyek könnyen megváltozhatnak.

Sebők Erzsébet, a BSA Magyarországi főtitkára reméli, hogy a tanulmányban szereplő tíz százalékos csökkenés valóra válhat. Elmondása szerint ennek érdekében agresszív kampányt indítottak, melynek során számos vállalatot feljelentettek illegális szoftverhasználat miatt. Mint arról korábban beszámoltunk, a Philos Laboratories Szoftverfejlesztő Kft. magyar játékfejlesztő cég ügyvezetőjét nem jogerősen egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélték szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt.

A BSA eddigi tapasztalatai szerint a finom hangvételű, pozitív kampányok hatása alig volt kimutatható, ezzel szemben a fenyegető hangvitelű reklámokkal, a feljelentésekkel és a tűzszünet-kampánnyal jelentős eredményeket tudtak elérni. Sebők azt is elmondta, hogy cégük tevékenysége kizárólag az üzleti felhasználókra korlátozódik, az otthoni felhasználókat egyáltalán nem érinti. A tűzszünet kampány során a BSA 30 nap türelmi időszakot ad a vállalatoknak a szoftverek rendbetételére. Ezt követően a BSA büntetőfeljelentést tehet olyan cégek ellen, amelyeknél alapos okkal feltételezhető, hogy illegálisan használnak szoftvereket.