A Legfelsőbb Bíróság (LB) szerdán egy Somogy megyei kismama jövedelempótlékának ügyében hozott felülvizsgálati végzésében a Somogy Megyei Bíróság ez évi jogerős ítéletét és az alperes területi államháztartási hivatal minden eddigi döntését is hatályon kívül helyezte.
A hivatalnak az ügyben új eljárást kell lefolytatnia, amelyben a vitatott 1979-es minisztertanácsi rendeletet 2002. március 7-ig, azaz hatályon kívül helyezéséig alkalmaznia kell.
Az említett rendeleten alapuló, meghatározott összegű gyermekgondozási segély rendszerét 1996-tól egy új váltotta fel, az LB döntése értelmében ez azonban nem helyezte hatályon kívül a korábbi, 1994-es rendeletmódosítást.
A végzés szerint az igény a jogszabálysértés megállapításától visszamenőleg három évig érvényesíthető.
Az LB ugyanakkor helyt adott a felülvizsgálati kérelmet benyújtó táh érvelésének, amely szerint kamatok nem illetik meg az igénylőt.
A pereskedő anya esetében a Somogy Megyei Bíróság 2003. január 28-án hozott jogerős döntést, mely szerint 2000. január 28-tól 2002. március 7-ig, a szóban forgó rendelet hatályon kívül helyezéséig érvényesítheti igényét a havi 6700 forintos jövedelempótlékra.
Az LB szerdán egy másik anya esetében is hasonló döntést hozott.
A Somogy Megyei Bíróság januári ítéleteiben három édesanyának összesen több mint félmillió forintot ítélt meg közigazgatási perben jogerősen.
E döntések szerint a felperesek 1998-ban és 1999-ben született gyermekeik után 2002 márciusáig jogosultak voltak jövedelempótlékra, de a táh ezt nem fizette meg.
Az anyák a perekben arra hivatkoztak, hogy egy 1994-es, 2002 márciusáig hatályban maradt rendeletmódosítás kimondja: a gyermekgondozási segély mellett jár a jövedelempótlék is.
A táh a perben azzal érvelt, hogy az 1994-es rendeletmódosítás szerint csak a meghatározott összegű gyermekgondozási segély mellett jár a jövedelempótlék. Azután azonban, hogy a Bokros-csomag nyomán 1996 áprilisában a mindenkori öregségi nyugdíjhoz igazították a gyes összegét, már nem járt a pótlék.
Radovics Csilla, az anyák ügyvédje a tárgyalást követően újságíróknak azt nyilatkozta: mivel a családtámogatási törvény a jövedelempótlékot konkrétan nem nevezi meg abban a fejezetében, ahol a hároméves elévülési időt tárgyalja, így továbbra is fenntartja azt az állítását, hogy ebben az esetben is öt év az elévülési idő.
Hozzátette: a harmadik anya ügye július 2-án kerül az LB elé, erről akkor nem ugyanaz a tanács dönt majd, mint a jelenlegi két esetben.
Utalva az LB szóvivőjének korábbi nyilatkozatára, elmondta: amennyiben ez a tanács ellentétes álláspontra helyezkedne a maival, akkor jogegységi eljárás lefolytatására kerül sor.
