A XII. kerületi turulszobor bontása ügyében indult perben a Fővárosi Bíróság kedden arra kötelezte az alperes Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalt, hogy igazolja a fennmaradási engedély elutasításáról szóló határozat aláírójának jogosultságát. A döntést helyeselte Váczi János, a XII. kerületi önkormányzat kabinetfőnöke MTI-hez eljuttatott közleményében.
A felperes hegyvidéki önkormányzatot képviselő ügyvéd a tárgyaláson azzal érvelt: júliusban az akkori Közép-magyarországi Regionális Hivatal vezetőjének, Forgács Imrének nem volt joga aláírni azt a határozatot, amely elutasította a turulszoborra kiadott fennmaradási engedélyt, nem rendelkezett kiadványozási joggal, így a határozat álláspontjuk szerint jogsértő, semmis.
A XII. kerület még júliusban fordult a bírósághoz a közigazgatási hivatal határozata ellen. A keddi tárgyaláson az önkormányzat jogi képviselője azt mondta: azután, hogy július 1-jén a közigazgatási hivatalokat regionálissá szervezték, a jogutódlás tényének hiányában a hivatalvezető kinevezése megszűnt. Pályázat útján kellett volna Forgács Imrét újra kinevezni, s a kinevezést két miniszternek kellett volna aláírnia. Mivel ez – tudomása szerint – nem történt meg, Forgács Imre kiadványozási joggal sem rendelkezhetett akkor, amikor aláírta a turulszoborral kapcsolatos határozatot – tette hozzá.
Az alperes közigazgatási hivatal – amelynek elnevezése ez év januárjától Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal – képviselője vitatta a felperes érvelését, és kérte a kereset elutasítását.
A bíró március 3-ára halasztotta a tárgyalást, és arra kötelezte az alperest, hogy igazolja a kérdéses kiadványozási jogosultságot.
Váczi János, a XII. kerületi önkormányzat kabinetfőnöke MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a bíróság döntését “megalapozottnak tartjuk és reméljük, hogy az emlékmű sorsa mihamarább rendeződik”. A dokumentumban “a jogi játszmákat és huzavonákat” méltatlannak nevezte “azokkal a polgári és katonai áldozatokkal szemben, akik tiszteletére 2005-ben az emlékmű épült”.
A kabinetfőnök hangsúlyozta: “a Hegyvidéki Önkormányzatnak a jogi lépéseken kívül nincs más lehetősége arra, hogy megvédje a szobrot.” Hozzátette: az önkormányzat az ügyet békésen szeretné lezárni, ezért már korábban javasolták, hogy legyen két külön emlékmű a Hegyvidéken; az egyik a kerület polgári, a másik pedig a kerület katonai áldozatainak.
A XII. kerület második világháborús polgári és katonai áldozatai emlékére 2005 októberében állítottak turulszobrot az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán. Az emlékműre nem volt építési engedély, ezért fennmaradási engedélyt kellett kérni, ennek kiadását azonban az elsőfokú közigazgatási hatóság, a Budavári Önkormányzat megtagadta, mivel az emlékművek esetén törvényben előírt fővárosi közgyűlési hozzájárulás hiányzott.
A kerületi önkormányzat megtámadta a bontási határozatot, a közigazgatási eljárásban másodfokon eljáró Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal azonban helybenhagyta azt. A XII. kerület ekkor fordult először a Fővárosi Bírósághoz. A bíróság tavaly április 9-én jogerőre emelkedett döntésében kimondta: a jogsértő állapotot meg kell szüntetni, a szobrot el kell távolítani.
Az önkormányzat ezután abban bízott, hogy megkapják az ügyben eljáró I. kerülettől a fennmaradási engedélyt. Pokorni Zoltán (Fidesz), a XII. kerület polgármestere azt javasolta, hogy a turulszobor csak a városrész második világháborús katonai áldozatainak legyen az emlékműve. A szobor fennmaradásához azonban május 29-én nem adott tulajdonosi hozzájárulást a Fővárosi Közgyűlés.
Az I. kerületi jegyző később lefolytatta a szobor építési hatósági eljárását, és engedélyezte a fennmaradást és a használatba vételt. A jegyző ugyanakkor építésügyi bírságot szabott ki az engedély nélküli építkezés miatt.
A másodfokú hatóságként eljáró Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal azonban július elején úgy döntött, érvénytelen az I. kerületi jegyző által kiadott fennmaradási engedély, a szobrot el kell bontani.
