Az Állami Számvevőszék először vizsgálta rendszer szemléletű megközelítésben a központi közigazgatás fejlesztését. A vizsgálat keretében az ÁSZ 2006-tól tekintette át és értékelte a központi közigazgatás modernizációjának folyamatát.
Megállapítást nyert, hogy a 2006 előtti időszak legfontosabb hiányossága – a tervezés és a stratégia-alkotás, az előzetes és utólagos hatásvizsgálat szabályozási, szervezeti kereteinek megteremtése – terén nem történt érdemi előrehaladás. Az egyes intézkedések ütemezése, megvalósulása között szükséges szakmai összefüggések feltárása továbbra sem rendszerszerűen valósult meg, időigényüket, a programok beindításának, befejezésének idejét gyakran helytelenül mérték fel.
Nem segítette a modernizációs folyamatot, hogy annak kormányzati felelősségi rendszere folyamatosan változott, illetve a munkálatokban nem kapott kiemelt szerepet a Kormány, mint szervezet munkájának elemzése. A tárcák egyes támogató funkcióinak egységesítése pedig csupán az üzemeltetési-ellátási feladatok esetében valósult meg. A tevékenységek központosításától várt költséghatékonyság azonban fontos döntések elmaradása miatt 2008 augusztusáig több területen nem érvényesült.
A közigazgatás, illetve a központi közigazgatás eltérő kört ölel fel alkotmányjogi, statisztikai, költségvetési gazdálkodási, illetve a foglalkoztatási jogviszonyok szempontjából. Ezért a kormányzati intézkedések, az uniós projektek jellemzően a központi közigazgatásnál szélesebb kört ölelnek fel, vagy annak csak egy-egy részét érintik. Ugyanakkor a szabályozás egységesítése érdekében fontos előrelépést jelentett, hogy 2006-ban törvényi szinten határozták meg a központi államigazgatás körét és annak legfontosabb működési szabályait. Az állami vezetőkre vonatkozó szabályozás viszont a kormányzati működés személyi feltételeinek folyamatos biztosítása vonatkozásában kockázatos elemeket is tartalmaz. A költségvetési szervekre vonatkozó szabályozást szervesen egészítette ki a jogállásukról és gazdálkodásukról 2008 decemberében elfogadott törvény.
A 2006-ban hivatalba lépett Kormánynál új megközelítést jelentett, hogy a közigazgatás modernizációját az állami működés egészének megújítását célzó államreform részeként határozta meg, illetve az uniós fejlesztéspolitika szélesebb összefüggéseibe illesztette. A stratégiai jelentőségű dokumentumok (Konvergencia program, a felülvizsgált Nemzeti lisszaboni akcióprogram) szerint a közszférában a tartós kiadáscsökkenést megalapozó reformokat, azok fenntarthatóvá tételét részben szervezeti változásokkal (a szervezetek, kiemelten a minisztériumok számának csökkentése, a párhuzamos funkcionális területek központosítása), részben a teljesítménykövetelmények egyértelmű meghatározásával, érvényesítésével kívánták megvalósítani, melyek eredményeként már rövid távon a minisztériumokban 20%-os, a központi közigazgatásban 10%-os létszámcsökkentést prognosztizáltak.
A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztésében fokozatosan és folyamatosan történik az új alapokon álló köztisztviselői teljesítményértékelés, a szigorúbb kiválasztási rendszer és a rugalmasabb jogviszony-megszüntetést szolgáló intézkedések (a pályázati kötelezettség kiszélesítése, a versenyalapú kiválasztás, a próbaidő kötelező előírása, a felmentési szabályok harmonizálása) bevezetése, illetve működtetése. Ezeknek hatása azonban a hatékonyság növekedésében, a megtakarításokban még nem érzékelhető.
A közigazgatás modernizációjának legfontosabb intézkedései az uniós fejlesztések keretei között, az uniós források támogatásaiból valósulnak meg. A közigazgatás modernizációja az Új Magyarország Fejlesztési Terv két operatív programját foglalja magába: az Államreform Operatív Programot (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programot (EKOP). A két operatív program keretében 2008 augusztusáig megkötött szerződések és az elbírálás alatt lévő projektek együttes összege a rendelkezésre álló támogatás egyharmadát (44 Mrd Ft) tette ki.
Az ÁROP (középpontjában a kormányzási képesség javítása, az eljárások és munkafolyamatok megújítása, valamint a közigazgatásban az emberi erőforrás minőségének javítása áll) projektjei közül több késik a kormányzaton belüli 2008-as feladatátrendezés miatt (a minőségi jogalkotás támogatása, illetve a dereguláció és az eljárások egyszerűsítése), illetve az eredetileg tervezetthez képest kevésbé átfogó eredményt hozott (közfeladatok felülvizsgálata). Nem újult meg a tárcáknál a szervezet- és folyamatfejlesztés, és továbbra sem kap kellő figyelmet a minőségbiztosítás.
Az EKOP (a közigazgatás belső folyamataihoz kapcsolódó, illetve a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést biztosító informatikai fejlesztésekhez nyújt támogatást) projektjei – támaszkodva a korábbi, forrás hiányában meg nem valósult tervek aktualizálására – általában előrehaladottabb fázisban vannak. Azok jellemzően milliárdos nagyságrendűek, szervezetileg-műszakilag komplexek, egymással összefüggőek. Ezért szükséges, hogy a közöttük levő szakmai-technikai koherenciáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve az informatikáért felelős kormánybiztos között a feladat- és hatáskör megosztás intézményesítetten biztosított legyen. Megállapításunk szerint az Operatív Programok projektjeinek előkészítésében, a végrehajtás nyomon követésében a kialakított intézményi keretek, az eljárásjogi szabályok formailag biztosítják a Kormány, az illetékes közigazgatási szervek, a civil szervezetek, valamint az EU bevonását, a projektek szakmai tartalmának megvalósítását, ugyanakkor a 2007-2013 közötti időszak uniós és hazai forrásai felhasználásával kapcsolatos Kormányprogram, továbbá a stratégiai jelentőségű dokumentumokat konkretizáló kormányzati stratégiák hiányát részben pótolják az NFÜ illetékes Irányító Hatósága, illetve az EKK által végzett koherencia-vizsgálatok, továbbá a döntési rendszer kontrolljai.
Az ÁSZ vizsgálati tapasztalatainak összegzése alapján a közigazgatásról 2008-ra felvázolható helyzetkép a 2006. éviéhez képest előrelépést mutat. A nemzetközi elvárásoknak megfelelő „jó kormányzás” jegyében számos területen születtek a központi közigazgatás modernizációját támogató intézkedések. Ugyanakkor a modernizációt akadályozó hiányosságokat a Kormány 2006 közepén kezdeményezett intézkedései a következő két évben csak részben pótolták, illetve azok a megkezdett fejlesztések hatására teljesülnek. A tapasztalt hiányosságok megszüntetésére a Kormánynak a közigazgatás modernizációjának stratégiai megalapozása, továbbá a kormányzási képesség javítása, valamint a kisebb, olcsóbb állam megteremtése érdekében fogalmazott meg az Állami Számvevőszék javaslatokat.
Az elkészített jelentés az Interneten a www.asz.hu címen olvasható.
