Az erről szóló zárószavazást a múlt hétfőn tolták el egy héttel. Az elképzelések szerint ma újból megnyitják a záróvitát, hogy az esetlegesen még beérkező módosító javaslatokat is meg lehessen indokolni.

A mintegy 1.200 paragrafusából álló Ptk. a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály lesz. Tervezett hatálybalépéséig, 2010. május 1-jéig már alig nyolc hónapja maradt a jogászságnak és az ország lakosságának, hogy felkészüljön a megváltozott szabályozásra.

Ezzel kapcsolatban Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára korábban az MR1-Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: az érintett szakemberek nagyrészt már ismerik az új törvénykönyvet. A teljesen új rendelkezéseket pedig bőven lesz idő megtanulni, mert a kódex alapvető változásokat hozó része nem jövő májusban, hanem később lép hatályba.

A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot – amely eddig külön törvényben kapott helyet -, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.

Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme.

Az új Ptk. célját a törvényjavaslat első szakasza így határozza meg: “Ez a törvény állapítja meg a személyek és a jogképességgel felruházott más jogalanyok személyi, vagyoni és családi viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat, az igazságosság, méltányosság, mellérendeltség és egyenjogúság elvei szerint”.

A Ptk.-hoz kapcsolódóan számos más jogszabályt is módosítani kell majd.