Jövő év januárjától lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás; munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani.

 Az Országgyűlés kedden 271 igen szavazattal 37 ellenében, illetve 14 tartózkodás mellett módosította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt. Így 2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben – a többi között a szórakozó- és vendéglátóhelyeken -, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban és a játszótereken.

Nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben.
 
Szabadtéren sem lehet dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.
 
A dohányzási tilalom betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, megsértése esetén – három hónap türelmi idő után – egészségvédelmi bírságot szab ki.
 
Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége elnöke kedden az MTI megkeresésére elmondta, hogy a törvénymódosítás elfogadása mintegy 25 ezer család megélhetését veszélyezteti, ennyien foglalkoznak ugyanis Magyarországon a dohány termesztésével. A termesztők mintegy 80 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lakik, 90 százalékuk szakképzettség nélküli, 70 százalékuk nő, és mintegy 50 százalékuk roma. A dohánytermelők főként az ország elmaradott térségeiben élnek.
 
Magyarországon jelenleg mintegy hatezer hektáron termesztenek dohányt, összességében mintegy nyolcezer tonnát állítanak elő. Ennek felét kiviszik az országból. Az alapanyag-termelés éves árbevétele 2,5-3,0 milliárd forint.
 
Ha a dohányzást sikerül érzékelhető módon visszaszorítani, a dohányfermentáló üzemek – amelyek a gazdaságos működés határán dolgoznak – akár be is zárhatnak. Így még több ember is veszítheti el a munkáját – tette hozzá, megjegyezve, hogy az egészség védelme ugyanakkor támogatandó cél.
 
Hazánkban jelenleg – Bényei Illés becslése szerint – évente 15-16 milliárd szál cigaretta fogy. Hivatalos adatok szerint a fogyasztás mintegy 8-10 százalékát szerzik be az emberek a feketepiacon. Ám a szakember szerint ez a mennyiség a hivatalosan becsültnek akár a kétszerese is lehet.
 
A Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) tiszteletbeli elnöke, Háber Tamás az MTI-nek eljuttatott közleményében túlságosan szigorúnak nevezte a módosítást, de jelezte: tudomásul veszik a parlament döntését. “Sok ezer ember megélhetését és az állami bevételeket kockáztató törvény született, de tovább fogunk dolgozni annak érdekében, hogy a szabályozás következményeként minél kevesebb kár érje az állami költségvetést” – kommentálta a törvénymódosítás elfogadását a mintegy 56.500 vendéglátó vállalkozás érdek-képviseleti szervezete. 
 
Úgy véli, a drasztikus következmények elkerülése, illetve a vendéglátóipar működésének zavarmentessége érdekében megfontolandó a törvény finomítása, amelyben szakmai konzultációs partnerként részt vennének.
 
Háber Tamás szerint a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának következményeként nem fog érdemben csökkenni a dohányosok száma, viszont a vendéglátóhelyek komoly forgalomcsökkenéssel nézhetnek szembe, ami elsősorban a kiskocsmák és családi tulajdonban lévő kisvendéglők számára fog nehézséget okozni. Háber Tamás emlékeztetett arra, hogy a Századvég Alapítvány kutatása alapján félelem fogalmazódik meg a vendéglátóiparon belül a jelenlegi, átgondolatlan szabályozás miatt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kutatás szerint a vendéglátósok jelentős része hajlandó lenne beruházni fizikailag elkülönített dohányzószobák kialakításába vagy a legszigorúbb elvárásoknak megfelelő dohányzófülkék telepítésébe. 
 
A tiszteletbeli elnök szerint még most sem késő szakmai konzultációkat tartani, hogy végül egy olyan kompromisszumos megoldás születhessen, amely hosszú távon valóban hozzásegítheti Magyarországot a dohányzás mértékének érdemi csökkentéséhez. A MVI olyan átlátható jogszabályi keret megalkotásában látja a megoldást, amely levonva a tanulságokat a nemzetközi tapasztalatokból, szem előtt tartja mind a dohányosok, mind a nemdohányzók jogait és érdekeit, és biztosítja azt, hogy kisvállalkozások ezrei továbbra is képesek legyenek munkát adni.