Aggályos és előkészítetlen az ombudsman szerint a szabálysértési törvény tervezett módosítása, amelynek nyomán elzárással illetve százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják azokat, akik ismételten megszegik az önkormányzati rendeletben meghatározott – a közterület életvitelszerű használatáról illetve az életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságok közterületi tárolásáról hozott – szabályokat.
A 21. századi Európában megkerülhetetlen, hogy megoldásokat találjunk a hajléktalanná válás megelőzésére, a már hajléktalanok gondjainak enyhítésére, fedélhez juttatásukra, tiszteletben tartva és garantálva a mindenkit megillető méltóság követelményét. Az Európai Unió Bizottsága és a FEANTSA (a hajléktalanok segítéséért dolgozó nemzeti szervezetek európai szövetsége), valamint az Európai Parlament közös konferenciája 2010 decemberében az összehangolt európai hajléktalan-politika létrehozásában igyekezett előre lépni. Az európai koordinált fellépés a prevenciót, azaz a hajléktalanná válás megelőzését, valamint a különböző típusú hajléktalanságok elleni hatékony és azonnali fellépést állítja előtérbe. A közvetlen cél alternatívákat nyújtani az utcán és köztereken való éjszakázással szemben.
Az emberi méltóság és az emberi jogok védelme az ombudsman munkájában is megkerülhetetlenné teszi a különösen rászoruló csoportok, közöttük a hajléktalan emberek jogi helyzetének vizsgálatát. Magyarországon is látható az a kettősség, hogy a hajléktalansághoz vezető okok feltárása, a már hajléktalanok nehéz sorsának enyhítése a szavak és a szándékok szintjén egyértelműbb, mint a napi gyakorlatban. Az ombudsman szerint az utóbbi hónapok tendenciái, fejleményei, így különösen a guberálás, valamint a “nem rendeltetésszerű” közterület-használat (pl. a közterületen alvás) önkormányzati szankcionálása, végül pedig – ismételt “elkövetés” esetén – az elzárás kiszabásának lehetőségével letérünk az európai útról. A jogállamban nem érvényesülhet az adminisztratív kirekesztés, a “városképi utcaseprés” gyakorlata – hívja fel a figyelmet az állampolgári jogok biztosa.
Belátható, hogy az utcán, közterületen való lét valóban nem lehet emberhez méltó életút, ez a megoldás a hajlék nélkül élők kényszerű túlélési reakciója. A hajléktalan lét azonban nem teremt törvényen kívüliséget. Az állam feladata a polgárairól – ebben az esetben a szélsőségesen rászorulókról – való gondoskodás, a felelős intézkedés a megfelelő ellátási rendszerek, kivezető mechanizmusok átgondolt működtetésére, jogállami megoldás keresése a válságos élethelyzetben lévők megsegítésére.
A hajléktalanság, a szegénység stigmatizálása, kriminalizálása olyan út, amely nem kezeli, hanem elrejti a valódi problémát. Az utóbbi években jelentősen javult a hajléktalan emberek többsége és az ellátó szervezetek közötti együttműködés. Ha azonban az eddig rendelkezésre álló pénzösszegek csökkennek, és helyükre a szigor, a törvényi fenyegetés, néhol a “szociális zaklatás” kerül, az sérti a hajlék nélküliek emberi méltóságát, nehezíti az ellátórendszerben dolgozók munkáját, és hosszú távon sem jelenthet fenntartható megoldást. Az ilyen intézkedések nem szolgálják a hajléktalan emberek társadalmi visszailleszkedését, sem a hajléktalanság megelőzését, legkevésbé annak – az Európai Unió által célul kitűzött – valódi felszámolását.
Ezek alapján az állampolgári jogok országgyűlési biztosa arra kéri a szabálysértési törvényt átalakítani kívánó előterjesztőket, hogy fontolják meg a törvényjavaslatuk visszavonását.
