A Századvég Alapítvány elemzése szerint az alaptörvény-módosítás nem szűkíti az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét, sőt a változások javíthatják az alkotmánybíráskodás minőségét, legitimitását és hatékonyságát.
A Századvég Alapítvány az alaptörvény-módosítás egyes elemeiről készített elemzést.
Az alkotmánymódosítás leginkább vitatott eleme a korábbi alkotmány alapján hozott határozatok hatályon kívül helyezése – írta az alapítvány. Ezzel kapcsolatban azt emelik ki, hogy bár a korábbi döntések hatályon kívül helyezése mögött racionális szakmai érvek állnak, mégis kétségesnek tartják, hogy ez érdemi változást hoz majd a testület ítélkezési gyakorlatában.
A Századvég Alapítvány – az alkotmánybírói függetlenség szempontjából – megnyugtatónak gondolja, hogy a változás valódi hatásáról maga az Ab dönt majd a jövőben.
Az alapítvány szerint a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi szempontú alkotmánybírósági felülvizsgálata olyan különleges lehetőség, ami vagy csak rendkívüli körülmények között, vagy csak kifejezett alkotmányos felhatalmazás alapján alkalmazható.
A negyedik módosítás azzal, hogy kifejezetten elismerte a formai felülvizsgálhatóság lehetőségét, semmiképp sem jelent visszalépést a testület húszéves gyakorlatához képest – olvasható elemzésben.
Az alaptörvény módosításának egyházalapításra vonatkozó része kapcsán arról írnak, hogy a módosítás és az annak alapján az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat olyan komplex elismerési rendszert dolgozott ki, amely valamennyi eddig felmerült – sokszor nem alap nélküli – félelmet eloszlat a kérdésben.
“Ezzel Magyarországon olyan elismerési rendszer jön létre, amelynek alapvető elemei alkotmányossági aggályokat nem vethetnek fel, illetve más uniós országoknál is megtalálhatóak” – áll a sajtóanyagban.
A Századvég Alapítvány félrevezetőnek tartja azt az állítást, amely szerint a hallgatói szerződés kifejezetten az Ab “ellenállásának letörése miatt vált az alaptörvény részévé”. Az alapítvány kutatóinak álláspontja szerint az Ab kizárólag formai alapon semmisítette meg a hallgatói szerződés alacsonyabb jogforrási szintű szabályozását. “Éppen ezért az elemzés is arra a következtetésre jut, hogy a jelenleg az Országgyűlés előtt álló, jelentősen könnyített feltételrendszer ki fogja állni az alkotmányosság próbáját” – írták.
A hajléktalanság kérdése kapcsán kifejtik, hogy a hajléktalanság magyarországi állapotát vizsgálva az látható, hogy az ellátórendszer működőképességének megőrzésén kívül nem sok javulás volt tapasztalható a rendszerváltozás óta. Az alapítvány szerint “így kifejezetten üdvözlendő, hogy a mostani kormányzat az ellátórendszer javításával és az érintettek ellátórendszer felé terelésével akarja elősegíteni a hajléktalanok jobb életkörülményeit”.
Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének peráthelyezéssel kapcsolatos hatáskörével kapcsolatban a Századvég Alapítvány kutatói fontosnak tartják az olyan garanciarendszer kiépítését, amely megakadályozza még az elvi lehetőségét is annak, hogy a politikai motívumok árnyéka az egyes döntésekre rávetődjön.
Az elemzés amellett érvel, hogy a most az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosítások, amelyek az OBH-elnök döntését csak meghatározott ügycsoportok tekintetében, törvényi szinten rögzített objektív kritériumok mellett, az Országos Bírói Tanács kifejezett egyetértésében és a jogorvoslati jog biztosítása mellett teszik lehetővé, elegendőek ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége valóban megkérdőjelezhetetlen legyen.
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor kifejezetten nyitottnak kell lenni a jobbító szándékú tanácsok, nemzetközi vélemények irányába – tették hozzá.
A politikai reklámok kérdésében az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormánypártok által javasolt megoldás uniós összehasonlításban abszolút elfogadott és bevett gyakorlat.
A Századvég Alapítvány ugyanakkor kitért arra, hogy “a mostani felfokozott politikai helyzetben érdemes a jogalkotónak és az alkotmányozónak valamiképpen tekintettel lennie az Alkotmánybíróság korábbi döntésére azért, hogy a szükségtelen politikai vitákat ez ügyben elkerülje”.
