A Kúrián működő automatikus ügyelosztási rend megfelel az alaptörvény szellemiségének, és az ebből kibontható törvényes bíróhoz való jog követelményének – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt.
A bizottság a Kúria elnökét az elmúlt éves beszámolójával kapcsolatban hallgatta meg, Darák Péter képviselői kérdésekre válaszolva kifejtette: az ügyelosztási rend minden kollégium vonatkozásában objektív, a büntetőügyeknél például a három tanács között az iktatási szám alapján osztják el az ügyeket, azzal, hogy a katonai illetve közlekedési ügyekre az egyes tanácsok “specializálódtak”.
Darák Péter Kúria elnök az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt – Fotó: MTI
A polgári ügyeket azok tárgya alapján osztják el az egyes tanácsok között, a közigazgatási szakágban pedig az ügyszám végződése határozza meg a tanácsot. A választási ügyeket – tekintettel arra, hogy egy-egy országos választás esetén 2-300 ügy is érkezhet a Kúriára – a közigazgatási kollégium minden tanácsa tárgyalja és sorszám alapján osztják el azokat. A hatályos ügyelosztási rend megismerhető a Kúria honlapján – tette hozzá.
Darák Péter képviselői kérdésre beszélt a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportjainak működéséről is, mint mondta, a kollégiumvezetők javaslatai alapján a Kúria vezetői értekezlete dönti el, melyik kérdésben lesz joggyakorlat-elemzés.
Képviselői kérdésre válaszolva kifejtette: a Kúria jogfejlesztő jellegű iránymutatásai során önkorlátozással él, azaz nem végeznek ilyen munkát konkrét ítélet nélkül, mert “az tiszta törvényalkotás lenne”. Hozzátette: a jogegységi határozatok alapja minden esetben az alsófokú bíróságok ítélkezési gyakorlata.
Darák Péter kitért arra, a jogrendszer folyamatos és jelentős mértékű változásai közepette a Kúria nem elégedhet meg a hagyományos, törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátásával.
Aktív, kezdeményező szerepet kellett vállalnia olyan kötetlen konzultációs fórumok kialakításában, ahol megismerheti az ország különböző pontjain ítélkező bírákat – végső soron a bíróságokhoz forduló állampolgárokat foglalkoztató – problémákat – mondta, megjegyezve, hogy mindez hozzájárul a következetes és színvonalas ítélkezéshez.
