Wathelet főtanácsnok szerint a „házastárs” fogalma az uniós polgárok és családtagjaik szabad tartózkodáshoz való joga vonatkozásában magában foglalja az
azonos nemű házastársakat. Noha a tagállamok szabadságot élveznek a tekintetben, hogy engedélyezik-e, vagy sem az azonos nemű személyek közötti házasságkötést, nem akadályozhatják valamely uniós polgár szabad tartózkodáshoz való jogának gyakorlását azzal, hogy az Európai Unión kívüli országból származó, azonos nemű házastársától megtagadják a területükön való állandó tartózkodás jogát.

A főtanácsnok indítványa a C-673/16. sz. ügyben Relu Adrian Coman és társai kontra Inspectoratul General pentru Imigrări és társai

R. A. Coman román állampolgár és R. C. Hamilton amerikai állampolgár négy éven át élt együtt az Egyesült Államokban azt megelőzően, hogy 2010-ben Brüsszelben házasságot kötöttek. 2012 decemberében R. A. Coman és házastársa az ahhoz szükséges dokumentumok kibocsátását kérték a román hatóságoktól, hogy R. A. Coman házastársával Romániában munkát vállalhasson, illetve ott állandó jelleggel tartózkodhasson. Ez a kérelem a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásáról szóló irányelven1 alapult, amely lehetővé teszi az említett szabadságot gyakorló uniós polgár házastársa számára, hogy az előbbi tartózkodási helye szerinti tagállamban hozzá csatlakozzon.

A román hatóságok azonban elutasították R. C. Hamilton e tartózkodási jog megadása iránti kérelmét, többek között abból az okból, hogy Romániában nem minősülhet uniós polgár házastársának, mivel e tagállam nem ismeri el az azonos nemű személyek között kötött házasságot.

R. A. Coman és R. C. Hamilton ezt követően keresetet nyújtottak be a román bíróságokhoz a román hatóságok határozatának vitatása érdekében. Az e jogvita keretében felhozott alkotmányellenességi kifogás alapján eljárva a Curtea Constituţională (alkotmánybíróság, Románia) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy R. C. Hamilton, mint a szabad mozgás jogát gyakorló uniós polgár házastársa részére biztosítani kell-e az állandó tartózkodás jogát Romániában.

Ma ismertetett indítványában Melchior Wathelet főtanácsnok először is pontosítja, hogy a jogvita középpontjában álló jogi problémát nem az azonos nemű személyek közötti házasság legalizálása képezi, hanem az uniós polgárok szabad mozgása. Márpedig, noha a tagállamok szabadságot élveznek a tekintetben, hogy rendelkeznek-e, vagy sem az azonos nemű személyek házasságáról a belső jogrendszerükben, tiszteletben kell tartaniuk az uniós polgárok szabad mozgása alapján őket terhelő kötelezettségeket.

Ezt követően a főtanácsnok megállapítja, hogy az irányelv a „házastársi” minőség meghatározására vonatkozóan egyáltalán nem tartalmaz a tagállamok jogára történő utalást, és ezért ezt a kifejezést az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni. E tekintetben a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy az irányelv értelmében vett „házastárs” fogalma házasságon alapuló kapcsolathoz kötődik, ugyanakkor az az érintett személyek neme szempontjából semleges, és közömbös a tekintetben, hogy a házasság hol jött létre. Ezen összefüggésben a főtanácsnok úgy véli, hogy az uniós tagállamok társadalmának az azonos nemű személyek közötti házasság engedélyezése tárgyában az utóbbi évtizedben bekövetkező általános fejlődésére tekintettel2 , a Bíróság azon ítélkezési gyakorlata3, amely szerint „a »házasság« kifejezés a tagállamok által általánosan elfogadott fogalommeghatározás szerint két különböző nemű személy közötti életközösséget jelöl” többé nem tartható fenn.

A főtanácsnok arra is rámutat, hogy a „házastárs” fogalma szükségszerűen összefügg a családi élettel, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE)4 azonos módon részesít védelemben. E vonatkozásban a főtanácsnok emlékeztet arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elismerte, hogy az azonos nemű párok egyrészről jogosultak családi életet élni5, másrészről pedig biztosítani kell a részükre a jogi elismerést és életközösségük jogi védelmét6. Ezenkívül az EJEB azt is megállapította, hogy a családegyesítés területén a hagyományos család védelmének célja nem igazolhatja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést7.

E körülmények között a főtanácsnok azt az álláspontot képviseli, hogy az irányelv értelmében vett „házastárs” fogalma az azonos nemű házastársakat is magában foglalja. Következésképpen ilyen személy is állandó jelleggel tartózkodhat azon tagállam területén, amelyben a házastársa uniós polgárként, a szabad mozgás jogának gyakorlását követően letelepedett. E következtetés szintén érvényes8 az említett polgár származási országa vonatkozásában, amikor oda visszatér azt követően, hogy állandó jelleggel egy másik tagállamban tartózkodott, ahol kialakította vagy megszilárdította családi életét, ahogyan a jelen ügyben R. A. Coman R. C. Hamiltonnal tette.

__________________________________________________________________________________

1Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.).

2Az azonos nemű személyek közötti házasság jelenleg az Unió 13 tagállamában engedélyezett. Az osztrák alkotmánybíróság 2017. december 4-i ítélete (G 258–259/2017–9) alapján legkésőbb 2019. január 1-jéig Ausztriában is engedélyezik.

3Lásd a Bíróság 2001. május 31-i D és Svédország kontra Tanács ítéletét (C-122/99 P és C-125/99 P).

4Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény.

5Lásd: EJEB, 2010. június 24., Schalk és Kopf kontra Ausztria, 94. pont.

6Lásd: EJEB, 2015. július 21., Oliari és társai kontra Olaszország ítélet, 185. pont.

7Lásd: EJEB, 2016. június 30., Taddeucci és McCall kontra Olaszország ítélet, 56. pont.

8Az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése alapján.